Síklaky Istvánnak, a Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület tagjának a Fáy Árpád vezette ALKOTMÁNYOSSÁGI MŰHELY ÉS FÓRUM TÁRSASÁG anyagainak felhasználásával készült vitaindító tervezete

Miért kell helyreállítani az alkotmányosságot?

(Mi kell és mi nem kell Magyarország népének?)

NEM KELL a GDP (nemzeti össz-pénzforgalom) állandó növelése, NEM KELL a külföldi tőke becsábítása, NEM KELL a világpiaci versenyképesség erőltetése, mert mindezek arra szolgálnak, hogy a bankokat és az exportot a kezükben tartó multikat és hazai multimilliomos kiszolgálóikat továbbgaz­dagítsák az ország népe nagy többségének továbbszegényedése árán.

KELL a történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme visszahelyezése az ország társadalmi rendjének alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, mert erre az alapra épülhet a független, jóléti Magyarország.

A történelmi alkotmány alaptételei

(Kiindulópontok az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára)

A magyar történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme azoknak az együttélési, erkölcsi szabályoknak az összessége, amelyek történelmünk folyamán beivódtak népünk tudatába, amelyek meghatározzák az állam­polgárok és az állam vezetői kölcsönös viszonyát. Ezek a szabályok - bár időről időre egyes elemei meghatározott szövegekben is kifejeződtek, mint a vérszerződésben, az Aranybullában, az 1948-49. évi sarkalatos tör­vényekben - lényegében népünk tudatában élnek, ezért "fölülről" hatal­mi szóval nem változtathatók meg. Ezek csak a nép közös tudatában mó­dosulhatnak, hozzáigazítva az együttélési szabályokat a korszakos törté­nelmi változásokhoz. Az ország alkotmányos alaptörvénye és minden más jogszabálya jogszabálya ehhez a közös tudatunkban élő történelmi alkotmány­hoz kell, hogy igazodjék.

Az alkotmányos hagyományt, a Szent Korona eszmét a továbbiakban hat alaptételben fejezzük ki, és mindegyikhez hozzáfűzzük, milyen irányt mutatnak időszerű nemzeti sorskérdéseink megoldásához.

A történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme első alaptétele:

MAGYARORSZÁG ÖRÖK SZABADSÁGA
(Hungaria semper libera)

Sem a kormány, sem az Országgyűlés, sem bármilyen népszavazás nem jogosult lemondani a magyar nép - a mai és jövendő nemzedékek - szuverenitásáról, önrendelkezési jogáról, szabadságáról. Kormány, Or­szággyűlés, népszavazás csak olyan ügyekben fogadhatják el nemzetkö­zi vagy nemzetek feletti szervek Magyarországra (is) vonatkozó döntési jogát, amelyek több ország, vagy az egész emberiség alapvető érdekei­re, életfeltételeire vonatkoznak. (Ilyenek például a Kárpát-medence víz­szabályozása, vagy a Föld légkörének torzulása ellen ható szabályok.) Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés meghatározó pontjai ellen­tétben állnak ezzel az alaptétellel, és így érvénytelenek.