Gondos Béla: Ősi kultúrák nyomában Ny-Törökországban - Ősi magyar emlékek
- Részletek
- Készült: 2014. április 03. csütörtök, 20:52
- Találatok: 3372
2014. április 4. péntek 16.30
A májusi törökországi út előzetes előadás ismertetője
Helyszín: Sóter Klub Bp.VI. Dessewffy u. 53.
Belépő: 1.200.-Ft
TÖRÖKORSZÁG
HETTITÁK és PÁRTUSOK FÖLDJÉN,
SZŰZ MÁRIA EMLÉKHELYÉN
8 nap: 2014. május 18-tól 25-ig
Információ: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., ">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 06-30-848-3543
Részletek fotókkal a honlapon: http://www.egipatrona.hu/index.php/torokorszag-kiskorut
1. nap
14:00 körül érkezés Isztambulba, majd tovább utazás autóbusszal.
Szállás Ankara
Sokan nem is hallottak más húsvéti szokásról, csak a locsolásról. Pedig akad bőven olyan feledésbe merült szokás, amit talán jó lenne feleleveníteni, de mindenképpen érdemes szólni róluk.
Gyerekként ment el a többi százezer erdélyi szásszal, felnőttként tért vissza azért, mert úgy gondolta, itt jobb lehetőségei vannak a biogazdálkodásra. Megcsinálta. Az elsők között lett minősített biogazda, szövetkezett hasonló gazdákkal, akikkel azóta is üzletet működtet. Tíz éve tapasztalja a piac és a vásárlók szokásainak változását. Az érem mindkét oldalát látja: a gazdák hallomás alapján beszélgetnek az ökológiai gazdálkodásról, és nem látnak lehetőséget ebben, a vásárlók pedig még mindig azt hiszik: minden, ami faluról érkezik, egészséges.
Tíz esztendeje annak, hogy egy fővárosi házaspár Aggteleken kirándulva rátalált egy ígéretesnek tűnő parasztházra, gazdálkodásra alkalmas portával. Rövid időn belül felhagytak városi életmódjukkal, s a nyitott parasztudvaron ma már aggteleki gazdaként készítik díjnyertes lekvárjaikat, gombakülönlegességeiket. Kézműves termékeikhez egytől egyig sajátkezűleg gyűjtik erdő-mező adományát.
Rockoperát írt Vörösmarty Imre, a Rómeó Vérzik zenekar volt gitárosa; a Vazul vére című művet júliusban Budapesten is bemutatják. A mű a magyar történelem egy viszonylag kevéssé ismert korszakát mutatja be új szemszögből.
Mester András néhány évvel ezelőtt Lengyelországból hozta saját birtokára a nagyvadakat, vagyis az európai bölényeket. Valamikor a Zemplénben is élt európai bölény. A Nagy-Magyarország területén az 1800-as évek végén halt ki, Európából pedig az 1920-as évek közepén tűnt el. Ugyanerre a sorsra jutott a kaukázusi bölény is, mely 1927-ben halt ki. Az európai bölény főleg a vadászat, és az élőhelyeinek számának csökkenése miatt halt ki a kontinensről. 
Valahol Egyiptom és Szudán határán él egy törzs. A bőrük kicsit sötét, a nyelvük pedig núbiai, mégis magyar származásúnak vallják magukat. Ők a magyarábok.
Ki volt tulajdonképpen és honnan származott Attila felesége? Mi köze volt Réka királynénak a székelységhez, miért eleven az emléke ma is tudatukban? Mivel magyarázható, hogy Székelyföld egyes részein legendák, földrajzi nevek őrzik a nagy hun királynak és hitvesének emlékét? Íme, néhány a téma kapcsán felvetődő kérdések tömkelegéből, melyekre a sepsiszentgyörgyi Kósa Ferenc hosszú évek óta könyvtárakban és a helyszíneken keresi a választ.
Táltos volt-e Jézus?