- Részletek
-
Készült: 2013. május 08. szerda, 08:02
-
Találatok: 4896
A hagyományőrző íjjal távlövő világrekorderünk, Mónus József újabb rekordkísérletre készül. A Solton május 19-én megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó alkalmával, a Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérel meg felállítani. Ezzel az 550 méter feletti lövéssel az őseink és különösen Solt fejedelem előtt kíván tisztelegni. A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar-Turán Alapítvány támogatásával.
Solt Nagyfejedelem
Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád-házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.
Solt település, mint hatalmi központ
A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.
A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.
Hagyományőrzés
A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.
A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra nemzettársaink!
Forrás: kurultaj.hu
Síppal, dobbal, fuvolaszóval június 11-én megnyitotta kapuit a Hét Határon Nemzetközi Meseprojekt kiállítás a Blaha Lujza téri MÜSZI-ben. Az Ünnepi Könyvhéttel párhuzamos kiállítás eszmeiségében csatlakozik a Gyermekkönyvnapok programjaihoz. A tárlat június 22-ig látogatható.
Rockoperát írt Vörösmarty Imre, a Rómeó Vérzik zenekar volt gitárosa; a Vazul vére című művet júliusban Budapesten is bemutatják. A mű a magyar történelem egy viszonylag kevéssé ismert korszakát mutatja be új szemszögből.
A Smithsonian Folklife Festival (SFF) történetében rekordot döntött a Magyarország részvételével megtartott rendezvénysorozat látogatottsága, és az amerikai függetlenség napján eladott magyar ételek és italok mennyisége is felülmúlta a korábbi csúcsokat – jelentette ki az MTI-nek a fesztivál zárónapján Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Mónus József magyar íjász világcsúccsal győzött a török nyílt bajnokságon a távlövésnek abban a versenyszámában, amelyben 50 fontnyira korlátozzák a megengedett húzóerőt. A hazai szövetség beszámolója szerint 14 ország versenyzői vettek részt a Gümüshaciköyben rendezett eseményen, amelyen Mónus József az említett kategóriában 467 méterrel állított fel új rekordot saját készítésű íjjal és vesszővel. A hagyományos íjászat törökországi seregszemléjén további magyar sikerként a férfiak összetett versenyében Terman Szilárd bronzérmet szerzett, míg a juniorok mezőnyében Posta Donát a második, Posta Csongor pedig a harmadik helyen végzett.
Egyszer valaki azt mondta Grandpierre Atillának, hogy Amerikában mindenki olyan zenét szeretne játszani, mint ők, de nem tud, mert ott nincs meg hozzá a szellemi, történelmi háttér. Magyarország ugyanakkor erőt ad. A VHK üzenetein a titkosrendőrök is elgondolkodtak. Több mint egy évtized után adott ki tavaly év végén új lemezt a kultikus Vágtázó Halottkémek (VHK). A láthatóan és hallhatóan csúcsformában lévő zenekarral pécsi koncertjük után beszélgettünk többek között arról, hogyan lettek Jimi Hendrix-feldolgozás zenekar helyett Vágtázó Halottkémek, és hogyan vált 400 német magyarrá a Hunok csatája hatására.
A Téka-díjat 2013-ban, január 26-án Szamosújváron – a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes 20 éves jubileumi gálaműsorán – Harangozó Imre néprajzkutató, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke vette át. A három esztendeje alapított kitüntetéssel azoknak a tevékenységét ismerik el, akik évek során kitartóan és következetesen támogatták az alapítvány munkáját, nem csupán hivatali, hanem szoros emberi kapcsolatot is kiépítettek a mezőségi magyar közösséggel. Az elmúlt években a díjat Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója; Varga Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főosztályvezetője; dr. Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány elnöke; Goldschmied József, a Hungarofest Égtájak Irodájának volt igazgatója; valamint Kötő József erdélyi magyar politikus, Erdély magyar közéletének meghatározó személyisége kapta meg. Békés megyei újkígyósiként hogyan került kapcsolatba Mezőségben élő szamosújváriakkal – tettük fel az első kérdést Harangozó Imrének. 
Petőfi Sándor születésének 190. évfordulóján azzal az elhatározással emlékezünk meg a költőről, hogy nem nyugszunk bele eltűnésébe: földi maradványait felkutatjuk, és méltó módon eltemetjük a Haza földjébe. Szándékunk alátámasztására álljon itt az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága koordinátorának, az MVSZ elnökhelyettesének Fuksz Sándornak előadása, amely 2012. augusztus 19-én hangzott el a Magyarok VIII. Világkongresszusán, a Petőfi Sándornak szentelt konferencián. .jpg)
Molnár V. József 2012. június 23-án megkapta a Magyar Örökség Díjat. Ez az első olyan hivatalos elismerés, amely eddigi életművét a legmagasabb szinten értékelte. Az átadás helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia díszterme volt. Ez az első lépés afelé, hogy a hivatalos tudományosság végre komolyan vegye a magyar hagyomány és őstörténet kutatók immár több évtizedes munkásságának eredményeit. Reméljük, a sor folytatódik!
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a nepmese.hu oldalon az ESTi MeSe VáR. A honlap fenntartója, az Életfa Kulturális Alapítvány tavaly decemberben részt vett a munkaügyi központ békéscsabai kirendeltsége tavaly decemberben megtartott szociális állásbörzéjén. Itt 11-en jelentkeztek önkéntes munkára, a népmesék digitalizálásra az alapítvány a négy legalkalmasabbat választotta ki: Eke Krisztinát, Kalász Beátát, Ramotai Brigittát és Valkovszki Erikát. A szervezet velük egy hónapra kötött szerződést, őket szkennelésre is alkalmas nyomtatóval látta el.