Szent László pénzei
- Részletek
- Készült: 2004. július 13. kedd, 00:00
- Találatok: 4409
|
|
Évente más tájegység mintakincsét örökítik meg
|
Jáki Sándor Teodóz bencés atya - Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának biztatására - 1978-ban indult el először Moldvába, hogy a csángómagyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. Erőst együtt érez nehéz sorsukkal, csodálja hitbuzgó vallásosságukat, hűségüket, archaikus kultúrájukat. A "tudósítás" műfaját Petrás Incze János pátertől kölcsönözte.
Harangozó Imre: “Elmentem a Szent Están templomába”
Szent királyaink tisztelete a moldvai magyarság körében
Kovászót 1270-ben említik először Koazov néven a korabeli okmányok. Valószínűleg neve a kovász szó egykori szláv eredetű formájából származik. Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiája című művében viszont a falu határában lévő Kovas-sziklától származtatja a falu nevét. Kovászó közelében, Nagybereg és Bene közt, a Borzsa folyó jobb partján emelkedő sziklás magaslaton egy vár romjai állnak. Építése a XIII. századra tehető.
Közigazgatásilag Torjához tartozó, 400 lelkes, római katolikus település a Bodoki-hegység lábánál, Háromszék egyik búcsújáró helye. A nemzetközi úttól 8 km-re fekvő települést Kézdivásárhely és Ikafalva felől lehet megközelíteni – sajnos – csak makadámburkolatú úton. 1544-ben Fwtásfalwa néven említik. Messziről fehérlik tiszta időben római katolikus kegytemploma. Védőszentje Szent András apostol. 1851–56 között építették. Plébániája a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik, filiája Ikafalva (Icafalău).
A szerednyei várrom különleges helyet foglal el Kárpátalja műemlékei között. A legősibb középkori típusú várak közé tartozik, romos állapotában is megőrizte régi jellegét.
A mai kisvárost három település - Keresztúrfalva, Keresztúr /mezõ/város és Timafalva 1884-be történt egybeolvadása hozta létre. Ehhez csatlakozott a jelen- korban (1926) Fiátfalva.
Nem sok dokumentum maradt fenn arról, hogy mikor és miként, milyen módon jutott tudomásukra Háromszék és a többi székely szék jobbágyainak-zselléreinek a robot megszüntetése, a jobbágyfelszabadítás híre. 1848. április 2-án Csernátonba, június 20-án az Erdővidékkel szomszédos Alsórákosra jutott el az örömhír. Háromszék is számon tartja a csernátoni eseményt, Alsórákos magyarsága pedig ünnepet ül a nap emlékére, s ezt szabadság napjának, kicsi pünkösdnek nevezik. Ebben az esztendőben százötvenhatodszor ünnepelt a Brassó megyei település.
FORRÁS: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. június 14.