Hun-magyar rokonság

A magyar tudományos kutatás általában negligálja a hun-magyar rokonság kérdést, sőt igyekszik nevetségessé tenni már pusztán a felvetését is. Ez azonban egyáltalán nem tántorítja el a kutatókat és a szakértők köré csoportosult hívőket attól, hogy a múlt emlékei alapján újragondolják és felülvizsgálják a magyarság elnyomói által írt történelmet.

A pipacs, a búzavirág és a kamilla üzenete

Ott is, ahol a háborgó emberi elme szinte helyrehozhatatlan károkat okozott. Csak az ember maga áll ellen a változásnak, kivülállóként akarja szemlélni és megélni a változást is, nem érti, hogy õ is a bioszféra része, így nem érti annak üzeneteit sem.A harmadik évezred elsõ esztendejében a Kárpát-medence pipacstengerben úszott. Próbáljuk megérteni ennek az üzenetnek a tartalmát! Most, hogy a pipacs szirmai lehullottak,a gubókban érik a mag, és a mágikus társ, a búzavirága búzával együtt dõlt, s csak harmadik szellemi társuk, a kamilla tartja magát, próbáljuk megérteni, hogy mirõl is beszélnek nekünk!

A boszniai piramisok rejtélye

2012. októberében újra középpontba került a tudományos világban, és rendkívül sok kutató figyelmét felkeltette a boszniai piramisokkal kapcsolatos, már nem is annyira ismeretlen, de a jelenlegi történelemként elfogadott állítások szemléletmódjának erőszak és félremagyarázás nélküli megváltozását kikényszerítő felfedezése. Megosztja a tudományos közvéleményt az, hogy a legalább 27 ezer évesre becsült piramisok alaposan átformálnák Európa történelmét, és mint a puzdra.com oldalunkon is olvasható olyan történelmi tények elfogadását kényszeríti ki, amitől az átvett vagy lopott kultúrával "rendelkező" népek hátán feláll a szőr. Konkrétabban a politika, és a ránk erőszakolt történelem esetében nehéz lenne lenyelniük a békát, hogy többek közt Bosznia területén is megtalálhatók Európa, és a világ legősibb civilizációjának bizonyítékai, nem mintha a Ley-vonalak hálózatának ismerete, és egykori felhasználása kevésbé régi múltra tekintene vissza. Bővebben itt olvashattok ezekről a dolgokról: hungarianrealnews.com/tortenelem/falmogott.html

Győrben tüntettek a Duna-bástyáért

Több mint kétszázan vettek részt 2012. október 5-én a győri Duna-bástya megmentéséért a Dunakapu téren az Arrabona Városvédő Egyesület békés tüntetésén, amelyhez a Váralja Szövetség közleményben csatlakozott. A városvezetés által támogatott mélygarázs-projekt hazánk egyik legjelentősebb reneszánsz emlékét és a környék műemlék-jellegű házait egyaránt veszélyezteti. 

Kiemelten védett lett az Ördögárok

Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet. A Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.

Élő népi építészetet!

A magyar népi építészet nemzetünk páratlan kulturális kincse. Szerkezete, horizontális térszemlélete a XXI. században is büszkén hirdeti a magyar nép ősiségét. Nemzeti kultúránk épített lenyomata a mellérendelő sztyeppei lovas nomád kultúra és a keresztény európai hagyományok minőségi ötvözeteként fogható fel. 

Mentsük meg Szabadka belvárosát!

Szabadka történelmi belvárosa hosszú ideje nagy veszélyben van - ezt a veszélyt erősíti a szerb városvezetés által 2010-ben elfogadott rendezési terv is. A Váralja Szövetség 34 ezer aláírást gyűjtött össze a szabadkai városrombolás ellen. Bízunk benne, hogy a magyar érdekképviselet valóban tenni fog a határokon átnyúló nemzeti örökség megőrzéséért.

Bővebben...

A Gyöngy himnusza nemcsak őseink életét határozta meg

Nyárádszeredában találkozott az érdeklődőkkel a magyarországi L. Nagy Lajos, aki igen érdekes előadást tartott egy ősi meséről és a mögötte álló, évszázadokon át meghatározó életfilozófiáról.
 
 
Az 1945-ben napvilágra került apokrif iratok, a Tamás-akták között találtak rá a Gyöngy himnuszára, amely egy szívet-lelket átjáró szép történet a pártus királyfi próbatételéről és győzelméről. Nagy Lajos nemcsak a mesét ismertette az érdeklődőkkel, hanem a mögötte álló, szinte két évezredes filozófiai és vallási irányzatot is,  amely szerinte több ponton is megmagyarázhatóan vagy furcsán, de találkozik a magyarok vallásával, kultúrájával és életfilozófiájával.
 

Bővebben...

Búcsú Emma nénitől

PÁPAI ISTVÁNNÉ PÁHI EMMA
karcsai mesemondó asszony, a Népművészet Mestere
eltávozott közülünk életének 80. évében 2012. január 3-án kedden, Budapesten.

Emma néni a bodrogközi Karcsa ősi tündérmesés hagyományát vette át faluja mesélőitől, főként Kovács Jánosné Erzsi nénitől. Így mondta: „a csillagokból kapom a meséket”. A magyar mesehagyomány közkinccsé válásán dolgozott élete végéig közeli és távolabbi tanítványai, barátai, segítői társaságában.

Ezzel az üzenettel távozott közülünk:
Imádkozok érettetek az Atyához, imádkozok az egész emberiségért!

Bővebben...

Felkerült a magyar táncházmozgalom az UNESCO-listára

Nagy eredmény a magyar táncház-módszer felkerülése az UNESCO örökséglistájára, figyelni kell azonban az intézményesítés veszélyére – fejtette ki lapunknak Könczei Csongor néprajzkutató, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint nyolcvan kulturális értéket jelöltek. A magyar táncházmódszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között szerepel.

Móricz Jánosról és kutatásáról szóltak az ecuádori tévében

Eljutott hozzánk Ágnes Golenya Purisaca hírlevele, ezt tekintettel témája fontosságára, változtatás nélkül közöljük.  

„ÜDVÖZLÖM!
Ebben a hírlevélben két youtube videót szeretnék megosztani Önnel.
 
Az első videó, amit ezzel a linkkel érhet el, az egyik ecuadori tévécsatorna műsora, Móricz Jánosról és a Tayos barlangról. Tekintettel arra, hogy ez egy 9 perces magazinműsor, igencsak a felszínt érinti. Mégis, a fontossága több dologban rejlik. A hazai média még ennyi teret sem ad ennek a hihetetlenül fontos témának (Móricz János felfedezése, a Tayos barlang és a benne rejlő ősi leletek, valamint elmélete arról, hogy őseink, nevezetesen a Kara népcsoport az amerikai kontinens egyik őslakos népe volt).

Bővebben...