Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.

Bővebben...

Tápé fennállásának 875. évfordulóján felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe a tápéi gyékénykézművességet, s ezzel hazánk elismert kulturális értéke lett. A gyékényszövésről Tápé már közel ezer éve is ismert volt, a hagyomány pedig a mai napig családon belül öröklődik. Az itt élő közösség számára mindig fontos volt a tradíció, így a sajátos helyi népművészet is, ezért Tápé neve gyakorlatilag egybeforrt a gyékényszövéssel. A legjellemzőbb népművészeti termékek is gyékényből készültek, így a híres tápéi szatyor és a gyékényszőnyegek is. Napjainkban egyedi használati tárgyakat és szobrokat is készítenek, amelyeket kiállítottak már a tengerentúlon is. A Heller Ödön Művelődési Házban pedig állandó tárlaton láthatóak a tápéi gyékényszövők alkotásai.

Évszázadok óta terjed a pletyka, amely szerint menekülő hunok kis csoportja talált menedéket a svájci Alpokban. Val d’Anniviers lakói közül többen büszkék állítólagos hun származásukra, és sok tudós szerint is különböznek a környékbeli hegylakóktól, ami már Rousseau-nak is feltűnt. 451-et írunk. A hunok sorra aratják győzelmeiket Európa-szerte, és már a fél kontinenst uralmuk alatt tartják. Hatalmuk csúcspontján vannak, de ambícióik töretlenek, és korábbi szövetségesük, a Nyugatrómai Birodalom ellen fordulnak. Catalaunumnál csapnak össze a rómaiakkal és szövetségeseikkel, a hatalmas csatát a népvándorlás korának legjelentősebbjeként tartják számon. A rendkívül véres összecsapás után Attila seregei visszaindulnak a Tisza mellékéhez, a birodalom központjához.

Bővebben...

 

Bővebben...

Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak. A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében. A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek. Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik a múzeum emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai. A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.

Bővebben...

Bővebben...

A nyár derekán botanikusok indulnak országjáró gyűjtőtúrákra, hogy tovább gyarapítsák a jelenleg hozzávetően 2000 féle növény magvait őrző budakalászi gyógynövény-génbank élő tárházát. Idén elsősorban Észak-Magyarország és Észak-Alföld erdői, mezői kerülnek terítékre - ismertette a menetrendet az MTI-nek Szatmáry Miklós, a gyűjteménynek helyet adó Gyógynövénykutató Intézet Kft. kutatásvezetője.

Bővebben...

 

Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna - közölte az MTI-vel Obrusánszky Borbála történész, keletkutató, aki részt vett a kerek évforduló alkalmából rendezett szakmai konferencián Csinpienben. A nyolcvan résztvevővel megrendezett tanácskozáson az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Belgium, Dél-Korea, Japán és Tajvan képviselői mellett főleg helyi kínai, valamint belső-mongóliai kutatók voltak jelen.

Bővebben...

Egy mindeddig ismeretlen, valószínűleg Mátyás király uralkodása idején született krónikát talált egy történész az Országos Levéltárban. A krónika azon kevés késő középkori híradások közé tartozik, amelyek megemlítik, hogy Imre hercegen kívül Szent István királynak létezett egy másik fia is: Ottó. De valóban hihetünk-e az erre vonatkozó forrásoknak? 

Bővebben...

Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem egy érdekes műtárgy volt, hanem maga az ország, önállóságunk egyik záloga. Előzetes Pálffy Géza történész kutatócsoportjának új eredményeiből, amelyek az utolsó koronázás 100. évfordulóján, 2016-ban megrendezendő nagy kiállításon is megjelennek.

Bővebben...