Nem tudják felszámolni a magyarokat

A Nemzeti Nagyvizit diagnózisa szerint nem vagyunk gyengék és elesettek, történelmünk során megharmincszoroztuk magunkat. Érdekes helyzet, mikor tudósokkal, írókkal vagy éppen filozófusokkal beszélget a magyarság sorsáról, ember és világ viszonyáról egy orvosprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ez Kásler Miklós műsora az M1-en, a Nemzeti Nagyvizit, melynek az a legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy egymástól látszólag távol álló jelenségek között is keresi, s fel is fedezi az összefüggéseket.

Megtaláltuk az elveszett gonfákat az Ondava menti temetőkben

Komoly néprajzi felfedezést eredményezett a Magyar Patrióták Közössége május első napjaiban megtartott felvidéki útja. Egyesületünk küldöttsége felkereste az Ondava menti magyarságot, elszórványosodó, kelet-szlovákiai magyar kistájunkat. Mivel sajnos több évtizede nem járt errefelé magyar néprajzkutató, nem lehetett tudni, hogy Vájlok Sándor tudósunk 1939-es dolgozatában említett archaikus temetői fejfákat, az ún. „gonfákat” sikerül-e még megtalálnunk. Ezt az archaikus temetkezési módot az Ondava menti református lakosság őrizte meg, az ilyen sírkerteket a köznyelvben többnyire „kopjafás temetőknek” nevezzük, a faragott fejfákat a magyarság ősi szimbolikájukkal együtt még Keletről hozta magával. Lükő Gábor kiváló néprajztudósunk szerint az Uraltól egészen Koreáig állítottak hasonló síremlékeket.

„Rovásírástankönyv” a 16. század végéről

Ma egyre-másra jelennek meg a „rovástankönyvek”. Tudta-e, hogy már 1598-ban is írtak ilyet? Szerzőjéről a nevén kívül szinte semmit nem tudunk, a könyv nyomtatásban nem jelent meg, de kéziratos másolatban gyorsan terjedt – és új korszakot nyitott a székely írás történetében. Mit tartalmazott az első „rovástankönyv”?

A természetvallás az emberiség őstudásának magja

A természetvallás és az emberiség egységes őstudása
 
Az utóbbi évtizedekben egyre határozottabb az egyetértés abban, hogy az emberiség évmilliókon át a közvetlenül történelem előtti időkig egy többé-kevésbé egységes kultúrában élt. A Szibériától a Pireneusokig húzódó hatalmas területen megjelenő szobrok arról tanúskodnak, hogy létezhetett egy egységes „világnézet”, amelynek a Nagy Istennő volt a középpontjában – írja Erich Neumann „A Nagy Anya” című könyvében. Mezopotámiában éppúgy feltűnik az Anyaistennő kultusza, mint Észak-Indiában, a szibériai Mál’tában. Az Anyaistennő eszméjének központja a Duna völgye lehetett, az írástudó Ősi Európa műveltségének körzete. Itt kerültek elő az őskőkori Vénusz-ok legjelentősebb darabjai, a Willensdorf-i Vénusz, a Hohle Fels-i Vénusz, a Dolní Věstonice-i Vénusz. Ugyanebben a körzetben mutatkoznak a „samanizmus” műnevet kapott őskultúra nyomai a leghatározottabban a népi hagyományban. Ez a kultúra a Kárpát-medencétől Koreáig, Japánig és Indiáig terjedő körzetben virágzott egészen Atilla hun nagykirály idejéig, az V.-VI. századig.

Elfeledett húsvéti szokások a Kárpát-medencében

Sokan nem is hallottak más húsvéti szokásról, csak a locsolásról. Pedig akad bőven olyan feledésbe merült szokás, amit talán jó lenne feleleveníteni, de mindenképpen érdemes szólni róluk.

Mátyás-ünnep Visegrádon

Hunyadi Mátyás koronázásának 550. évfordulóján Visegrádon a népmese jegyében Mátyás-ünnepet tartunk 2014. március 29-én, zarándokmenetet  30-án.
 
Helyszín: a Királyi Palota / a Magyar Nemzeti Múzeum- Mátyás Király Múzeumának Nagyterme és Díszudvara.
 
Az ünnepet megnyitja délelőtt 10 órakor:
Félegyházi András, Visegrád polgármestere, és az Áprily Általános Iskola néptánc kara.

Kétszáz éve kihaltak, most feltűntek a bölények Magyarországon


Mester András néhány évvel ezelőtt Lengyelországból hozta saját birtokára a nagyvadakat, vagyis az európai bölényeket. Valamikor a Zemplénben is élt európai bölény. A Nagy-Magyarország területén az 1800-as évek végén halt ki, Európából pedig az 1920-as évek közepén tűnt el. Ugyanerre a sorsra jutott a kaukázusi bölény is, mely 1927-ben halt ki. Az európai bölény főleg a vadászat, és az élőhelyeinek számának csökkenése miatt halt ki a kontinensről. 
 

Kutatások Rika gyönyörű vidékén

Ki volt tulajdonképpen és honnan származott Attila felesége? Mi köze volt Réka királynénak a székelységhez, miért eleven az emléke ma is tudatukban? Mivel magyarázható, hogy Székelyföld egyes részein legendák, földrajzi nevek őrzik a nagy hun királynak és hitvesének emlékét? Íme, néhány a téma kapcsán felvetődő kérdések tömkelegéből, melyekre a sepsiszentgyörgyi Kósa Ferenc hosszú évek óta könyvtárakban és a helyszíneken keresi a választ.

Rányílt a szemem a tanyákra - interjú Juhász Antal néprajzkutatóval

Időutazásra indulunk Juhász Antal néprajzkutatóval. Régi fotók és tárgyak segítségével bejárjuk letűnt korok tanyavilágát Szeged határában Átokházától Csöngöléig.
 
– Huszonkét évesen kerültem a Móra Ferenc Múzeumba 1957-ben. Tanyákra 1964-től jártam sűrűbben. Miután az ötvenes évek végén lezajlott a téeszesítés, kezdték kongatni a vészharangot, hogy a lakosság beköltözik a falvakba. Azt gondoltam, menteni kell, ami hagyomány még megvan – elevenítette fel tanyakutatásai kezdetét Juhász Antal (79) szegedi néprajzkutató. – Már korábban rányílt a szemem a tanyákra, amikor az ötvenes évek elején gimnazistaként helyettesítettem a postást Sándorfalva és Algyő között. Kerékpárral jártam a szaporhegyi, eperjesi, homokpusztai tanyákat. Szegeden születtem, de akkor falun laktunk. Sosem felejtem el, milyen szívesek voltak a parasztemberek. Olyan finom aludttejet életemben nem ettem, mint akkor: föladta a fölét, szép sárga volt, és akár a máj, úgy remegett, ahogy egy nagy szilkével elém tették. Valami jó hírt vittem nekik.

A Seuso-kincsek visszaszerzésére tett javaslatot a Magyar Régész Szövetség

A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) a Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincslelet felvételét javasolja a Magyar Nemzeti Bank új műkincs-visszavásárlási programjába. A MRSZ sajtóból értesült arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most induló "Értéktár programja" keretében 30 milliárd forintnyi összeget szán külföldi tulajdonba került, magyarországi eredetű műkincsek visszavásárlására. A MNB közleménye szerint "lehetőséget kíván nyújtani minden, a történelem és a kultúra iránt érdeklődő állampolgár számára, hogy javaslatot fogalmazzon meg a hazánk szempontjából fontos műkincsek visszavásárlására vonatkozóan.

A Magyar Hagyomány Műhelye tizedik tanfolyama

A Magyar Hagyomány Műhelye tizedik tanfolyamának általános ismertetése
 
A tanfolyam időtartama:
Kezdés: 2014. március utolsó hétvégéjén, záró alkalom 2015. decemberben. A tanfolyam foglalkozásai januártól decemberig (kivéve a nyári hónapokat: június, július, augusztus) minden hónap utolsó egész hétvégéjén pénteken este a szállásra érkezéstől (csak a Szokásjáték műhely tagjainak pénteken délután 5 órától) vasárnap délután 5 óráig tartanak. Szombaton a kézműves foglalkozás is és vasárnap reggel az előadás is 8 órakor kezdődik. Némelyik hónapban ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd) módosíthatja ezt az dátumokat. 
A tanfolyam 2014. első három alkalma: március 29-30., április 26-27., május 24-25.