Az időszámítás előtt 1800 körül, a kínai császárság kínai és hun házasságból eredt, tehát feltételezhetően, egy igen fejlett társadalomnak kellett már akkor léteznie, ha államalapításra alkalmas volt. Már a kínai területeken való létezésük idején is kettévált az életmódjuk, t.i. Volt egy ága, amelyik vándorló életmódot folytatott, és leginkább harci cselekményekben jeleskedett, és volt a másik része, amelyik letelepedve élt. Ez az életmódbeli kettősség, egészen a honfoglalásig fennállt.
Érdekességképpen megemlíteném, hogy a masszaséta hunok társadalmában pl. matriarchátus uralkodott, de egyébként sem volt a mai értelemben férfiuralom a hunok körében szokásban. Ezt jól érzékelteti pl. A honfoglaló magyarok öltözékének összetétele, ami a nyugati népek körében visszatetszést is keltett, lévén a hun nők ruházata nem sokban, inkább díszítésében mint formájában tért el a férfiakétól. Ezért lehettek történelmünkben hős várvédő asszonyokról hallani, mert egyáltalán nem volt természetellenes a nők fegyverforgatásban való jártassága társadalmunkban.
A kínai fennsíkot elhagyva, - egy részük ott maradva, mind a mai napig jelen vannak - ,lejjebb vonultak, és az egykori sumer területeken helyezkedtek el. Bármily hihetetlen, arról a területről folyamatos kapcsolat volt a kárpát- medencével, de ezt a régészeti leletek is bizonyítják.Ha már tag, lépjen be, ha nem, akkor regisztráljon!