Ezt mondta Pázmány Péter is: "Ha valaki kíváncsi Magyarország állapotára, nézze meg a pálos kolostorokat. Ha a pálos rendet hanyatlani, vagy veszélyben látja, tudja meg, hogy az ország végveszélybe került."

Pázmány Péter szavaival élve, megnéztük az õsi pálosok sorsát, hogy megtudjuk, milyen állapotban van az ország. Bunyevácz Zsuzsa mikrofonja elõtt elõször Szántai Lajos, a pálosokkal foglalkozó több könyv szerzõje szólal meg. 

- Amikor Boldog Özséb a pálos rendet megalapítja, olyanfajta szellemi mozgalmat újít meg a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencén belül pedig a pilisi királyi központban, amelynek gyökerei a kereszténység elõtti idõkre vezethetõk vissza. Magának a pálos rendnek a küldetéstörténetében végig nagyon hangsúlyos volt az, hogy a pálos rend és a magyarság, a magyar királyság, a magyar sorskérdések a lehetõ legszorosabban összetartoznak. Jelenlegi tudásunk szerint ilyen fajta szoros belsõ kapcsolat a magyarság és valami más között, egyedül a magyar Szent Korona és a magyarság sorskérdései között mutatható ki. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a pálos rend bölcsõje, születési helye, az a pilisi királyi központ volt. Egyfajta királyi és nemzeti küldetést visznek tovább, amelynek egyetlenegy nagy fontos célja van, hogy a magyarság olyan idõkben is nagyon tisztán lássa a múltját, jelenét, jövõjét, amely idõkben a nemzet felsõ irányítás nélkül marad. A rendbe - annak idején nagyon fontosnak tartották ezt - csak valamiféle beavatás útján lehetett belépni. Kapisztrán Szent János, amikor ellátogat Márianosztrára, akkor felkiált, ha valaki élõ szenteket akar látni, menjen Nosztrára. Õk a fehér ruhájuk révén úgy híresültek el a Kárpát-medencében és az egész világon, hogy a fehér barátok rendje. 

- Mi jellemzi a pálosok õsi tudását? 

- Büszkén vállalták magyarságukat. Itt a magyarság és a kereszténység teljes szoros egységben jelenik meg. Igen ám, de a magyarság történelme nem a kereszténység születésével kezdõdik. A hagyomány szerint a magyarság eredetvonalát Nimród indítja. Tehát ez azt jelenti, hogy mondai õstörténetünk elején a világ elsõ királya jelenik meg, és hát innen érthetõ az, hogy Attilát, vagy Szent Istvánt a krónikás hagyomány viszont miért nevezi mind a kettõt ugyanabban a krónikában, a magyarok elsõ királyának. Nimródnak ugyanis, Szicíliai Diodorosz történetíró leírása szerint, hát míg Nimród minden szkíta népnek, de jelesül maradjunk akkor a saját területünkön, a magyarságnak az õsatyja, van neki két daliás fia, Hunor és Magyar. Igen ám, de egy bizonyos változatban Szicíliai Diodorosz mûvében nem Hunor és Magyar, hanem Hunornak és Magyarnak az ókorban ismert másfajta magyarázó, beszélõ neve kerül elõtérbe. Tehát azt mondja, Nimródnak van két fia, az egyiket Naposznak hívják, a másikat pedig Pálosznak hívják. Na most ugyanebben az idõben viszont pontosan lehet tudni a világtörténelem mozgásaiból, két Szkítiáról beszélnek. Az egyik Ázsia kellõs közepén, ezt nevezték ázsiai Szkítiának. A másik Európa kellõs közepén, ezt nevezték európai Szkítiának. Nimród a szkíta õshazát, ami tulajdonképpen kettõs õshaza, az egyiket az egyik fiúnak adja, a másikat pedig a másiknak. Nem nehéz kitalálni, hogy végeredményben a magyar alapú pálos rend egy ilyenfajta, nagyon õsi tiszta múlt irányába vezeti vissza saját hagyományvilágát, ezt eleveníti meg a kereszténységgel, és tulajdonképpen már egy ilyenfajta eszmerendszeren keresztül ez mind a mai napig a nemzet életét, hogyha hagynánk a pálos rendet ma is természetes keretei között mûködtetni, bizony meg tudná határozni. 

- Árva Vince pilisszántói lelkész. Tudomásom szerint az õsi magyar pálos rendet 1786-ban II. József betiltotta. Ön hogy lett akkor mégis a rend tagja? 

- 1282-ben létrejött az önálló lengyel pálos rend, tehát a Boldog Özséb alapította pálos rendbõl kiváltak, kiszakadtak a lengyelek és czestochowai központtal létrehozták a lengyel pálos rendet. 1934-ben Lengyelországból pálosok jöttek be a sziklatemplomba, és ezután döbbentem rá, hogy én nem is a lengyel rendbe tettem le a fogadalmamat, hanem az õsibe; és az egyházjog szerint a jószándékból, a tévedésbõl letett fogadalom - jelen esetben az õsi Boldog Özséb rendjébe -, az egyházjogilag érvényes, és a mai napig is ez van nekem, érvényes, de sajnos a megvalósításához nincsen pártfogó. 

- Sokat járt szerte a nagyvilágban. Külföldön mit tudnak az õsi magyar rendünkrõl? 

- Elõször külföldön, Rómában találkoztam õsi pálos kolostorokkal: leghíresebb a Santo Stefano Rotondo, amely szintén a pálosoké volt, mert a pálosok voltak hosszú idõn át a pápák gyóntatói,és ezért kapták meg ezt a nagyon jelentõs római templomot. Amikor Kolumbusz indult Amerikába, a királynõ kikötötte, hogy csak magyar pálosok mehetnek Kolumbusz hajóján, és kétszáz magyar pálost Lisszabon kikötõjébõl a magyar generális búcsúztatta. Sao Paulo is Remete Szent Pál nevét rejti magában. Úgy látszik, hogy a Mexikó, Paraguay ezen a területen a pálosoknak az emléke még ma is megvan. 

- Több, mint tíz éve munkálkodik a rend újraindításán. Mit tud elmondani ezekrõl az évekrõl? 

- Bárhol, bármerre próbálkoztam, a magyarországi illetékesek, akik tehettek volna, vagy tehetnének, nem merték újjáalakítani; annyira, hogy szinte szóba se állnak velem. Nem lehet pont az egyetlen magyar rendet visszaállítani. Minden más rendet befogadunk, de éppen a saját, majdnem azt mondom, gyermekünket, saját szellemi örökségünket nem lehet újjáélleszteni. 

- Elképzelhetõnek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarják a pálos rend újjászervezését, akik nem akarják azt, hogy az ország sorsa jobbra forduljon?

- A válaszom igen. A pálos rend a magyarság számára olyan, mint az embernek a lélek. Az emberbõl a lélek kiszáll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor próbálkoztak ugye újjászervezéssel, és nem lett belõle semmi végül is. Ha ez nem történik meg belátható idõn belül, akkor magammal viszem a sírba a magyar pálos rendet.

Forrás:   / Vasárnapi újság, 2005. szeptember 4.