A mintegy 5000 lelket számláló Fejér megyei nagyközség természetföldrajzilag a Dunántúl része. A község területe: 3125 hektár. A településen északnyugat-délkelet irányban átfolyó Szent László-patak a Szent László-domb vidéket és az Érd-battai-és Ercsi táblarög nevű tájat különíti el egymástól. A nagyközség belterületének központja a patak bal oldali részén fekszik. A patak széles völgy-síkja jelentős talajvizet tárol, míg a magasabban fekvő helyeken vízhiány van. A felszíni vizek levezetője a Szent László-víz, mely Gyúró fölött mesterséges mederben folyik tovább Martonvásáron át az adonyi síkság felé, ahol Iváncsánál a Váli-vízzel egyesül, majd a Dunába ömlik. Sokáig nevenincs patak volt, majd Keresztúri-víz, Keresztúri-csatorna lett, de az 1700-as évek után Vértes-patak néven is emlegették. A Szent László-víz, vagy Szent László-patak elnevezés, mely a középkori Szent László falura utal, mintegy ötven éve állandósult.
Martonvásár, Brunszvikok
- Részletek
- Találatok: 2355
Ritkán esik szó azokról a településekről, amelyek neves személyek, családok életútjával kapcsolódnak össze. A Szent László-völgy metszéspontjában lévő, Budapest és Székesfehérvár között félúton fekvő Martonvásár a ritkán emlegetett helységek egyike. A martonvásári Brunszvikok angolkertje, ma egyike leglátogatottabb kastélyparkjainknak. Ritkán esik szó azokról a településekről, amelyek neves személyek, családok életútjával kapcsolódnak össze. A Szent László-völgy metszéspontjában lévő, Budapest és Székesfehérvár között félúton fekvő Martonvásár a ritkán emlegetett helységek egyike. A martonvásári Brunszvikok angolkertje, ma egyike leglátogatottabb kastélyparkjainknak.