Nézzük meg együtt - Alsószentiván kegyhelyét
Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye
Fejér megyében, a székesfehérvári püspökség területén lévő kegyhely
Alsószentiván Fejér megyei település a volt sárbogárdi járásban, a székesfehérvári pöspökség területén. Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával. Ezen elpusztult templom alapfalainak faragott kövei 1864-ben még láthatók voltak: Ma már nem .
A dunaföldvári ferences misszió szolgálata után 1754-től a vajfai, majd 1888 után az alapi plébániáról szolgálták Alsószentivánt, a földbirtokos családok házi kápolnájában időnként működő lelkészek segítségével. 1946-ban a kastélyban rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, és Alsószentiván önálló lelkészséggé vált.
1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szúz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-bon pedig plébániai rangot kapott.
Különösensen a fatimai jelenések napjain, vagyis a hónapok 13-áin keresik föl nagy buzgósággal a hívek a kegyhelyet.
A kegyhely csalt közúton közelithető meg: Dunaújváros, valamint Paks irányából főútvonalon a dunaföldvári elágazásig, Sárbogárd és Szekszárd-Nagydorog irányából a cecei elágazáson át.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 19.old.)
1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szúz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-bon pedig plébániai rangot kapott.
Különösensen a fatimai jelenések napjain, vagyis a hónapok 13-áin keresik föl nagy buzgósággal a hívek a kegyhelyet.
A kegyhely csalt közúton közelithető meg: Dunaújváros, valamint Paks irányából főútvonalon a dunaföldvári elágazásig, Sárbogárd és Szekszárd-Nagydorog irányából a cecei elágazáson át.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 19.old.)
