Zsadányban, a Békés megyei településen lehetett a hun birodalom központja - erre a következtetésre jutott Prészkosz rétor tanulmányozása során Dudás Árpád, Zsadány polgármestere.

Győri-Nagy Sándor professzor, a gödöllői Szent István Egyetem kultúrökológiai és környezeti kommunikációs tanszékének vezetője szerint Dudás Árpád állítását már csak a zsadányi kunhalmok megléte miatt is érdemes megfontolni.

Nagy nehézségek árán sikerült megszerezniük Priszkosz rétor, kelet-római követ leírását, aki Attila Kárpát-medencei központjában járt. Ezt elolvasva vált egyértelművé, hogy Radnai Mikes tévedett, amikor azt állította, hogy Dombegyházán volt Attila székhelye, nevezetes fapalotája. Priszkosz szerint Nis és a Duna távolsága ötnapi járóföld, ami légvonalban pontosan százkilencvenhárom kilométer, amilyen messze van Dombegyház a Dunától.

Ebből következtethettek arra, hogy Dombegyházán volt Buda főhadiszállása, ezért találkozott ott Priszkoszék küldöttsége Buda özvegyével. Dombegyházáról még kétnapi utazással észak felé, több folyón átkelve, napi harmincnyolc kilométer megtételével csak egy helyre érkezhettek meg: a Körösök völgyébe. Ez az egy hely van a Kárpát-medencén belül, ahová ilyen rövid úton, délről északra haladva kelet-nyugati irányú folyókon átjutva lehet megérkezni.

Győri-Nagy Sándor professzor pedig a kunhalom kifejezéssel Radnai Mikes "Attila-hagyomány Dombegyházán" című könyvében találkozott, vagyis a kunhalomnak megfelelő "horhány" kifejezéssel. Ez az ázsiai népek temetkezési helyét jelöli. Zsadány térségében negyvennyolc kunhalom található, s így hívják a Zsadány határában lévő folyót is. Továbbá tudni lehet tíz-tizenkét kunhalom eltüntetéséről is, miket a biharugrai halastavak építésekor számoltak fel 1960-64 között, régészeti feltárás nélkül.

A hunkutatáson belül ma már alig akad valaki, kinek a kunhalomkutatás lenne a szakterülete. Bóna István meghalt, Sándor László - ki a Hadak útján címmel három évvel ezelőtt jelentette meg kétkötetes huntörténetét - Erdélyben él, Schéfer Tibor pedig a hamburgi egyetemen tanít. S mert a témával komolyabban kellene foglalkozni, tervezik is egy hunkutató intézet létrehozását, Zsadányban.

Az egyre komolyabban kezelt vélekedést még az is alátámasztja, hogy a folyószabályozásokat megelőző időszakban a térség vízben gazdag terület volt. A természeti adottságok kedveztek a megfelelő védelem nyújtására a távoljáró hun hadseregek központjának. A negyedik században készült Csörk árka - éppen Zsadánynál - lényegesen több helyen futott a többi helyhez képest, tehát különösen megerősített hely volt, mi nagyobb védelmet tudott biztosítani. Elárasztással védték a gyepűket, a víz életet, és az élet védelmét jelentette.
Ezek után már az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy e ma eldugott térség nyolc-tízezer évvel ezelőtt államközpont volt.