Bizonyára az elmúlt idõszakban sokan hallottak, a tavaly õsszel Pilisszántón, a régi temetõben talált, és több fórumon is bemutatott rejtélyes "kõdarabról". Ha máshonnan nem, az RTL Fókusz műsorából ismerõs lehet, amelynek felvételén, Pap Gábor társaságában, nekem is volt szerencsém részt venni, és a Kõvel személyesen találkozni.

Annak ellenére szerencsének tartom, hogy a felvétel közben az egyik fényképezõgépem tönkrement. (Azóta is rossz.)

Aki látta a műsort "egyenesben" láthatta a rejtélyes szellemalak megjelenését a polaroidképen, valamint a gép teljes önmegadását. Többek között az már nem került be a tudósításba, hogy a stábnak két, igen drága mikrofonja is tönkrement és csak egy harmadik, egyszerűbbel sikerült a beszélgetéseket rögzíteni. Valószínű, hogy ez már túl sok és hihetetlen lett volna, így csak fotózás közben történtek maradtak adásban. Ezek a jelenségek mind Kõ közelében történtek.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Kõ valóban hordoz olyan energia többletet, ami valamilyen szinten hat a közelébe kerülõ tárgyakra és az emberekre is. Ennek vizsgálata a közeljövõben remélhetõleg sikerülni fog.
Ebben a kis írásban ne várja tõlem senki, hogy megoszthatom a Kõ titkát olvasóinkkal, több ok miatt is. A legegyszerűbb az, hogy magam sem tudom biztosan, hogy valójában mi is ez a Kõ. Az egyéb, az összehasonlításnál szóba jöhetõ, kövekkel való összevetésre pedig nincs felkészültségem, sem megfelelõ tudásom. Bírjuk viszont Pap Gábor ígéretét, hogy ezt megteszi és rövidesen olvasható lesz a Mén-hírben. Így csak azokra az apróságokra hívhatom fel a figyelmet, amit én kaptam a Kõvel kapcsolatba kerülve.

Az egyik ilyen az emberekre való hatása és befolyása, amit azon a néhány emberen, akik tudomásom szerint találkoztak a Kõvel, lehetet tapasztalni. Szinte biztosra vehetõ, hogy az emberekre kifejtett hatása a Szellemiséggel kapcsolatos.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a Fókusz kétfõs stáb reakcióját, annak ellenére, hogy a lehetõ legtisztességesebben álltak a kérdéshez, de mégiscsak egy "mindennapos" szenzációt keresve jöttek, vagyis olyan "tárgynak" tekintették, amit jól el lehet adni egy szenzációkat hajszoló műsorba.

A szerkesztõ-riporter, aki már korábban két filmet is készített a Táltos Iskolával (Dobogókõ titkai és a hortobágyi tűzönjárás), sejtette, hogy azért ennél többrõl lehet szó. A háttér viszont ez volt. Felvétel közben elmondta, hogy amióta ott vannak a Kõ közelében, mindkettõjüknek "majd szétreped a feje". Ez pedig azt jelenti, hogy elsõdlegesen a szellemi közelítéssel volt probléma. Ezt pedig a Kõ még jobban felerõsítette, és komoly fejfájás lett belõle.

Emlékezzünk csak a Szent Koronával kapcsolatos Pap Gábor elõadásokra, ahol is megtudhattuk, hogy a Korona is hasonlóan hat. A jóból még jobb, a rosszból még rosszabb lesz. Ha valaki nem megfelelõ szellemiséggel közelít hozzá, problémákat okozhat nála.

Szerencsére azért a fejfájás a Kõtõl eltávolodva megszűnt mindkettõjüknek. A polgármester, az adásban is elmondta, hogy innen a Követ "csak a testén keresztül" lehet elvinni. Neki is "feladatot" adott a Kõ, mégpedig a lehetõ legnagyobb fizikai védelem biztosítása. Hála Istennek, õ tényleg olyan ember, aki ezt meg is tudja tenni.
A Kõ üzenetet közvetít a hozzá közelítõknek, a vele foglalatoskodóknak. Csak érdekes "véletlen" lenne, hogy ebben a faluban teljesít szolgálatot Árva Vince pálos atya, aki többek között azon is fáradozik, hogy felújítsa az õsi, Özsébi Pálos rendet?

De mitõl is olyan különleges ez a Kõ? A leglátványosabb "eleme" a vésete. Ahogy mondtam, az ábra megfejtése nem az én "asztalom", így csak Pap Gáborra hagyatkozhatom, aki azt mondja róla, hogy ez idáig még nem került elõ ilyen motívumú lelet, sem Magyarországon, sem máshol. A legközelebb hozzá a boszniai és bulgárföldön található középkori "bogumilista" sírköveken található vésetelemek állnak. Ez egy manicheista vallási irányzat volt a középkor folyamán. De az ott található sírkövek csak részleteiben tartalmaznak a "mi"
Kövünkhöz hasonló szimbólumokat. Ez viszont a maga teljességében egyedülálló a világon. Az ábra jelentésének megfejtését a közeljövõben talán megtudhatjuk.

Mi köze lehet a címben is említett Boldog Özsébhez? És vajon miért lenne baj, ha végre sikerülne az utolsó igazi pálos atya, a pilisszántói Árva Vince, törekvése Özséb szentté avatatása? Netán kiderülne valami olyan, ami végtelenül kínos lenne Rómának? Vagy a tudománynak? Addig jó nekik, amíg nem kerül elõ Özséb sírja? Özséb rejtélyes életérõl és haláláról, az általa alapított Pálos rendrõl a hasábjainkon futó Szántai sorozatban olvashatnak.

Annyi biztosnak látszik, hogy a Kõ és a Pálosok nagyon szorosan összekapcsolódnak. A részleteket viszont még a föld rejti.

Azt még nem tudni, hogy eredetileg hol állhatott a Kõ és mi volt eredeti szerepe, de a hely, ahonnan elõkerült, szintén tartogat még meglepetéseket, ahogy azt már a Pilissel kapcsolatban megszokhattuk.

Mit kell tudnunk Pilisszántóról? Most csak olyan mozzanatokat említek, ami a mi számunkra érdekes, gondolatébresztõ lehet. Alig két kilométerre van Szentkereszttõl. Talán az idõk során össze is kapcsolódott volna a két település, ha nem lenne köztük egy hegy. Ennek a bizonyos hegynek pedig nagyon fontos szerepe van a titkok és rejtélyek fokozódásában ("Fokozódik a drámai feszültség"). Mindjárt kitérek erre. A falu fölött azonnal szembeötlik egy újabb hegy, a László kúpja. Nem kell megerõltetni magunkat, hogy ki lehet a névadó. A hegy formája szabályos kúp, vagy ha nagyon akarom "piramis". Ez a piramis a lépcsõ az egész térség névadójához, a 756 méter magas Pilis hegyhez. Közvetlenül Pilisszántó határában emelkedik ez a két, egész biztosan, kiemelkedõ fontosságú és szakralitású hely. Ugyanilyen távolságra található a jelenleg, a szentkereszti fõkolostornak tartott romkert. Természetesen Pilisszentkereszten.

A krónikák arról tudósítanak, hogy a kolostort Özséb a Pilis hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapítja. Halála után (1272. január 20.) itt a Pálos fõkolostorban temetik el február 20-án. Nos ez a Kõ, egy nagyon régi sír közelében került elõ, ahol, egy a nyáron végzett régészeti ásatások bizonyították, hogy bizony XIII. századi templom ill. kolostor maradványok rejlenek a föld alatt.

Ebbõl még természetesen nem állítható biztosan, hogy ez lenne a Szentkereszti fõkolostor, de a korábban Szántótól eltagadott - de még a múlt században is látható - pálos kolostor létezett és romjaiban létezik ma is. És nézzünk újra a képre. Egy keresztet látunk rajta, olyat, amilyet eddig még sehol. Ez ugyanis egy töviskereszt.

Lehet, hogy az én műveltségem szegényes, de én eddig inkább csak töviskoronáról hallottam. Nem hagyományos keresztábrázolás. Ilyen keresztre nem lehet felfeszíteni egy embert! Ez valami mást jelent!
És a tövisek végén megjelenõ kis szarvacskák (kos vagy bika)? Vagy esetleg növényi hajtások, indák? Népdalunk jut eszembe: "nem láttam szebb termõfát, mint a Jézus keresztfáját." Milyen Szentkeresztet tiszteltek a Pálosok? Milyen Szentkereszt volt Szent Margit legféltettebb ereklyéje? Ahogy felbukkant a földbõl ez az "égbõl pottyant" Kõ, sokasodnak az új kérdések, újragondolkodásért kiáltanak az eddig elfogadottnak hitt tézisek.

Mi van akkor, ha Özséb látomásának van folytatása, és a mindent felperzselõ tűz után van tovább? A tövises kereszt, ugyanis lehet a tűzben megégett õsi hagyományait hordozó nép. A hajtások az "élettelen kóró" végén pedig a folytatás reményét jelzik.

Az élet alapja pedig, akárcsak a kereszt alapja, az ember, akinek a fejébõl, szellemiségébõl újjá tud születni. Az alak pedig mintha csak egy barlangban állna és ebbõl nõ ki maga kereszt. (Tudom, hogy ennek az ábrázolásnak megvan a bibliai értelmezési lehetõsége is, de csak ezt belelátni nagyon szegényes látásmódot jelentene.) Ez csak az egyik olvasata volt a képnek. Ennél sokkal-sokkal többet jelent.

Végezetül, ami végképp izgalmassá, és ha lehet még rejtélyesebbé teszi az Ügyet: Említettem, hogy a két települést egy hegy választja el egymástól. Ezt a hegyet úgy hívják, hogy Magas-hegy! Igen van egy másik is. Mégpedig Dobogókõ alatt, amirõl már tudjuk a korábban megjelent Mágia urainak nyomai c. cikksorozatomból, hogy ez a Magas-hegy a Nimród-Orion csillagkép egyik övcsillagának is megfelel.

Évekkel ezelõtt már térképen a kettõt összekötöttem, keresve a kettõsségeket a Pilisben. Most ez elõkerült és kiderült a következõ: Ha a két hegyet összekötõ vonalat meghosszabbítjuk, miközben átvág a szentkereszti romkert területén is, Szántón pontosan azon a helyen halad át (régi temetõ), ahol a Követ megtalálták és a jelek szerint a kolostor állt!!!

Két Magas-hegy, két kolostor, Dömösnél át a Dunán, pontosan a Szent Mihály hegy oldalában lévõ Remete barlangba. És még fokozhatnám, de ez már így is elég hihetetlen. Csak remélhetjük, hogy a Kõ és a hozzá kapcsolódó feladatok és rejtélyek megengedik a felfedésüket, mindannyiunk üdvösségére.

Aradi Lajos
(megjelent 2001-ben, Táltos Ménhír)