Közel négyezer éves bronzkori temetõt tártak fel a szakemberek Nagycenken – jelentette be Gömöri János, a Soproni Múzeum régésze.
A szakember elmondta: mostanáig 15 sírra bukkantak a vasútépítést megelõzõ kutatás során. A halottakat zsugorított helyzetben, felhúzott lábakkal helyezték a sírba, s élelemmel, ékszerekkel, fegyverekkel látták el õket a túlvilági útra. Az akkori népesség úgy helyezte sírba halottait, hogy az elhunytak arca keletre, a felkelõ nap felé nézzen.
"Találtunk a Baltikumból származó borostyán gyöngyöt, amelynek kultikus gyógyító szerepe lehetett " – mondta az ásatás vezetõje. Rábukkantak a sírokban bronz gyûrûkre, kar-, és nyakperecekre, továbbá használati eszközökre, tõrökre.
"Elõkerült egy bronz balta, amelyet hatalmi jelvényként helyeztek a halott férfi mellére". A régész kitért arra is, hogy jellegzetes mellékletek az agyag edények, korsók, tálak, amelyek nagyobbrészt épségben, kisebb-nagyobb repedésekkel vészelték át a közel négy évezredet.
Árpád-kori házleletek
A szakemberek az Árpád-korból, a 11.-12. századból több ház lenyomatát is feltárták. "A vesszõfonatos, tapasztott falú házakat abban az idõben mintegy 70-80 centiméterre belemélyítették a talajba". Az általában 3 x 4 méteres lakóterek egyik sarkában volt az agyagkemence.
Ennek helyét a régészek úgy tudják megállapítani, hogy az égés nyomán elszínezõdött a talaj. A lakótér közepén a cölöplyukak jelzik, hogy oszlopokra, az úgynevezett ágasfákra "ültették" a tetõt.
Az Árpád -kori rétegbõl egy kovácsoltvas kulcsot is felszínre hoztak a kutatók. "Az egyik ház kulcsa lehetett" - vélekedett Gömöri János.
A porták elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát, az esetleg kirajzolható utcaképet is tanulmányozzák a szakemberek.
A tárgyi emlékeket a Soproni Múzeumban restaurálják és a tervek szerint kiállításon mutatják be az érdeklõdõknek.
Forrás: National Geographic Online
Forrás: National Geographic Online