Nyárádszeredában találkozott az érdeklődőkkel a magyarországi L. Nagy Lajos, aki igen érdekes előadást tartott egy ősi meséről és a mögötte álló, évszázadokon át meghatározó életfilozófiáról.
 
 
Az 1945-ben napvilágra került apokrif iratok, a Tamás-akták között találtak rá a Gyöngy himnuszára, amely egy szívet-lelket átjáró szép történet a pártus királyfi próbatételéről és győzelméről. Nagy Lajos nemcsak a mesét ismertette az érdeklődőkkel, hanem a mögötte álló, szinte két évezredes filozófiai és vallási irányzatot is,  amely szerinte több ponton is megmagyarázhatóan vagy furcsán, de találkozik a magyarok vallásával, kultúrájával és életfilozófiájával.
 
Egy szép keleti mese
 
A mese szerint a fényruhában született pártus királyfi felcseperedése után feladatot kap, és elindul hazájából Egyiptomba, hogy megtalálja a sárkányt, és elvegye tőle az őrzött gyöngyöt. Útja során kísérői is vannak, de egyedül kerül Egyiptomba, ahol  elcsábítja a sötétség, a fényes élet és elfeledkezik küldetéséről. Szülei és a birodalom nagyjai tanácsot tartanak és levelet küldenek neki, amely ráébreszti céljára. Találkozik egy hazájából származó mágussal, aki segíti megtalálni a sárkányt. A királyfi nem öli meg a fenevadat, hanem megvárja, amíg az elalszik, majd elveszi tőle a gyöngyöt és hazaviszi apja palotájában.
 
Mese vagy filozófia?
 
A mese hátterében történelmi valóságokat vélnek felfedezni. A Krisztus előtti és utáni harmadik évszázadok között fennálló pártus birodalom területén 216-ban született meg Máni, aki a bibliai Szűz Mária családja leszármazottjának tartotta magát. Kora legnagyobb tanítói oktatták, tizenkét éves korában pedig egy isteni élménye volt, amelynek hatására Jézus prófétájává lett és létrehozta a gnosztikus kereszténységet, mint irányzatot. A mesebeli gyöngy a szívünkben élő szeretet, egy őserő, viszont testünk a sárkány, az anyagi, sötét világ, amely elrabolja tőlünk a gyöngyöt, ezért annak kiszabadítása és a királyfi kalandjai tulajdonképpen egy beavatási misztérium, azaz a lélek átalakulásának szakaszai, amely elválaszthatatlan a mi belső szépségünktől, lényünktől. Az, szeretetben született ember célja, hogy megszerezze a gyöngyöt és felöltözve a fényruhát, visszajusson a fény birodalmába (a különböző kultúrákban Menyország, Nirvána, Paradicsom – szerk. megj.), ahogyan Jézus is önmagát áldozta a fizikai világban, hogy általa az ember eljuthasson az örök életre. 
 
Mint egy magyar népmese
 
A pártus királyfi meséje akár magyar népmese is lehetne, hisz mi magunk vagyunk a királyfi a szeretet beavatási ösvényén. A gyöngy, a világosság, a manicheista  szimbólumok jelen vannak népművészetünkben, népdalainkban, néptáncainkban, de ezek megismerése és a beavatás a magyarok körében automatikus – állítja Nagy Lajos, aki szerint a manicheista filozófiával 762-ben találkozott a magyar ősvallás., amikor ez államvallás lett az ujgur birodalomban. Az előadó a nyárádszentmártoni unitárius templom kazettás mennyezetén is felismerni véli ezeket az ősi jelképeket, mert szerinte őseink ismerték és használták ezeket, meghatározta életüket. A Gyöngy dala tehát egy beavatási misztérium, amelyet talán két évszázaddal ezelőtt még a felnőtteknek meséltek el, de később elkezdték a gyerekeknek is olvasni, mert ezáltal ők is egy spirituális élményhez juthattak.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro