„Hol vagyon? Ah, ezeren némán fordulnak el: álom
Öldösi szíveiket, s velök alszik az ősi dicsőség.”
(Vörösmarty)
A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak nyílt levele

Sárba rántva élünk. Jogászkodások papírtömegébe burkolt erőszaknak kiszolgáltatottan, a szabadság, a demokrácia, a technikai haladás ígéretes beköszöntésében csalódva. A hatalom irányítói elrejtőzve mozgatják a hazudozó „politikusokat”, a politikusok pedig a hírközlő eszközöket, amelyekben rólunk, múltunkról, tájainkról hírt alig adnak. Ételeink, ruhánk, eszközeink egyre silányabbak, hogy minél többet kényszerüljünk elfogyasztani belőlük, vagyis tömeges fogyasztók legyünk, tömeg, amely sáskaként felfalja a földi életet. Mohón, szorongva, akár másokat megkárosítva, csaló trükkökkel hajszoljuk a pénzt, miért is röstellnénk, ha nem hasznos teljesítmény béreként jutunk hozzá, hanem jogtalanul, hiszen hány és hány államilag végrehajtott rablás – jogtalan haszonszerzés – tanúi voltunk az elmúlt évtizedek alatt.
A Magyar Művészeti Akadémia a 90-es évek elején, egy lelkesedéstől fűtött, de ellentmondásos időszakban született. Olyan emberek alapították, akik hittek az újjászületésben, az ország függetlenségében, az egyén felelős szabadságában, akik hitték, hogy a művészet képes összekötni az eget és a földet, képes a való élet zűrzavarából az élet szentségét kimenekíteni.

Közel két évtized telt el azóta. A MMA-nak ma már 160 tagja van. Most felemeli a szavát az emberi élet szentségének sárba rántása ellen. A hazugság ellen, a kiszolgáltatottság ellen, a szegénység, a hamisan szerzett vagyonok ellen, a föld, a paloták, a gyárak elkótyavetyélése ellen, az ellen a gazdasági stratégia ellen, mely kiszolgáltatott alkalmazottá teszi az ország egész lakosságát, a rendőr-terror ellen, a mesterségesen gerjesztett megosztottság ellen, a kíméletlen adóztatás ellen, a gyógyítás „reformjának” súlyos, már eddig is áldozatokkal járó következményei ellen.

A MMA az alkotó szellem nevében elvárja, hogy a hatalom jelenlegi és leendő birtokosai, szembesülve az ország veszélyesen leromlott állapotával, szakítsanak a politikai közbeszéd szokásos paneljaival és cinizmusával, egyszerűen és egyenesen beszéljenek. Elvárja, hogy a gazdasági kiútkeresés közben függesszék föl az ország egész életműködésére kiható túlcentralizáló politikát. Ne szüntessék meg az iskolákat, az önkormányzatokat, az orvosi rendelőket! Követeljük a gyermekvállalást támogató szociális stratégiát! A vezető politikusok felelőssége a polgári társadalom alapegységeinek, intézményeinek gondozása, újjáteremtése is. Ennek részeként alkossák meg a nagykamarai törvényt, mely belső rendet tud teremteni az egyes foglalkozások között. Felelőséget kell vállalniuk a magyar kultúra intézményeinek, műhelyeinek megmentéséért, létük biztosításáért.

Ha az ország vezetői ezt nem értik meg, és szívüket az emberek állapota nem tölti meg jobbító akarattal, akkor közel az idő, hogy a becsapott, kisemmizett és szellemileg lezüllesztett emberek tömegei szétverik azt is, ami még megmaradt az országból.

A trianoni szétszakíttatás, a fél évszázados megszállás után minden szellemi erőre, minden magyar ember részvételére szükség van egy új, egészséges társadalom megteremtéséhez. Az értelmiség, az ország jóakaratú népe már ráébredt a sürgető feladatokra. Most a politikusokon a sor!

A jóakarat, a becsület és a szépség nevében

Makovecz Imre

az MMA elnöke és a testület tagjai

Budapest, 2007. november 8.