A XXI. század hátralevő részében még rosszabb lesz a helyzet. Az IPCC szakemberei hat lehetséges forgatókönyvet vettek figyelembe a hőmérséklet alakulásának becslésekor. A legoptimistább is 1,8 fokos növekedést jósol 2100-ra, a legrosszabb forgatókönyv pedig 4 fokos emelkedéssel számol. Ez utóbbi esetében a legnagyobb a bizonytalansági intervallum: a hőmérséklet 2,4 és 6,4 Celsius-fok közti tartományban alakulhat, a 4 fok csak a legvalószínűbb érték. "Nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv következik majd be, annyira nagy időtávról és olyan összetett tényezőkről van szó" – kommentálta az Indexnek a grafikont Mika János éghajlatkutató.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének becslése a XXI. századra. Az egyes csíkok a különböző forgatókönyveket jelzik, a narancssárga görbe azt mutatja, hogyan alakulna a növekedés, ha az üvegházok kibocsátása az egész században nem haladná meg a 2000-ben mért értékeket. (kép: IPCC)

Az egyetlen olyan számadat, ami a 2001-es jelentéshez képest csökkent, a tengerszint emelkedése. A legrosszabb forgatókönyv szerint is legfeljebb 59 centiméterrel nő meg 2100-ra a tengerszint – ez kevesebb, mint a korábban felső határként megjósolt 88 centiméter (a legoptimistább becslés most 18 centiméter). Ez az idei jelentés legnagyobb meglepetése, de hozzá kell tenni, hogy e téren különösen nagy a becslés bizonytalansága, és a számok a jégsapkák olvadásából adódó emelkedést sem tükrözik – márpedig a jelentés szerint a XXI. század második felében nyaranta el fog tűnni az Északi-sark jégtakarója. Egyébként a múlt században száz év alatt 17 centiméterrel nőtt meg a tengerszint.

Kikapcsolták a tornyot

Az IPCC 300 szakértője a bejelentést megelőző három napban konferencián vitatta meg és írta alá a jelentést. A CNN informátora szerint másfél óra alatt megegyezésre jutottak abban a kérdésben, hogy "nagyon valószínű" a felmelegedés és az emberi tevékenység összefüggése. Csak a kínai delegáció ellenezte az erős szóhasználatot, és egy bizonytalanságot hangsúlyozó lábjegyzetet harcolt ki a dokumentumba. (Kína az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország irgalmatlan nagy energiaigénnyel, amit csak fosszilis tüzelőanyagokkal tud kielégíteni.) Az amerikai delegáció nem akadékoskodott.

A két további fő vitatéma az volt, hogy a felmelegedés milyen mértékben fokozza a hurrikánokat és a trópusi viharokat, illetve emeli a tengerszintet. A hurrikánok végül most először a "valószínű" kategóriába kerültek – a tudósok szerint mostanra lett elegendő bizonyítékunk arra, hogy tényleg van összefüggés az erősebb viharok és a klímaváltozás között. A konferencia végén csütörtök este kikapcsolták az Eiffel-torony fényeit és elsötétítették Párizsnak azt a részét is, ahol az IPCC-tagok zöme megszállt. Ezzel a gesztussal a szervezet a világ és a döntéshozók figyelmét próbálta felhívni arra, hogy a helyzet megoldását nem lehet elodázni. Solomon egy újságíró kérdésére válaszolva utalt arra: nem az IPCC dolga, hogy megmondja, mit kell tenni, és mindenekelőtt a társadalomnak kellene valós és égető problémaként elfogadni a klímaváltozást.

Elsötétült az Eiffel-torony

Nyáron melegünk lesz, télen megázunk

A jelentés összhangban áll a magyar szakemberek véleményével. "Teljes mértékben egyet lehet érteni vele, a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a felmelegedés legfőbb oka az ember" – mondta Mika János az Indexnek. Az éghajlatkutató szerint hazánk klímája egyre inkább a tőlünk délkeletre fekvő területek, a Vajdaság, majd Várna éghajlatára emlékeztet majd. Éves átlagban csak kicsit csökken a csapadék, de az eloszlása változni fog. Nyáron jelentősen kevesebb, télen több csapadék esik, és a hideg hónapokban kevesebb hó lesz. "Élhető lesz az ország, de komoly aszályproblémák elé nézünk, és a nagy melegben nagyon fognak szenvedni a városiak. A hőhullámok halálos áldozatokat is szednek és a betegek halandósága is megnő" – mondta Mika.

A jelentés pénteken közzé tett első kötete csak az IPCC első munkacsoportjának eredményeit tartalmazza. További három kötet várható, ezek a klímaváltozás egyéb hatásaival, a hatásokhoz való alkalmazkodással és az üvegházhatású gázok lehetséges csökkentésével foglalkoznak majd. A következő kötet áprilisban jelenik meg.


Forrás és további kapcsolódó írások: Index