Bárki újratelepítheti a szellemfalvakat, akár ingyen is…

Magyarországon több kisebb település is ismert, mely ilyen vagy olyan ok miatt, de az évszázad első éveire teljesen kiürült, elhagyatottá vált. Szomorú látványt nyújt pl. Zsörk, mely bakonybéli falucska egyes házait szinte már teljesen benőtte a gaz, a növényzet. De nem csak ez az egy falu ismert az országban, számos település megért már szebb napokat is. Amikor az ember e sorokat olvassa, önkéntelenül is felmerül benne a kérdés, miért ne lehetne újratelepíteni, ismét hasznossá tenni ezeket a falvakat, hiszen ember, aki felhagyna az egyre csak dráguló városi élettel, - mely mára sokak számára már alig nyújt megélhetést -, nyilván akadna bőven. Ráadásul, ha mindez ingyenes is lehet, sokakat motiválhat a pénz nélküli tulajdonszerzés, és a vidéken való újrakezdés.

Ökofalu szervezése Gömörszőlősön

A magyarországi ökofalu kezdeményezések immár közel egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Habár mindegyik a maga útját járja, egy tekintetben közösek: alternatívát kívánnak nyújtani a fogyasztói társadalommal szemben egy kisléptékű, közösségközpontú, a természettel harmonikusabb életmód felmutatásával. Ha Aggtelek felé utazunk, a Borsodi-dombságra érve, Keleméren ágazik le egy kis út Gömörszőlős felé. A falu határát a szokványos kék-fehér településjelző tábla mellett egy szépen faragott, festett tábla is jelzi. Egy zsákfaluba érkezünk, ahonnan már nem visz tovább autóút, így legfeljebb a kék jelzésű turistaúton juthatunk el Aggtelekre. A falu régi neve Poszoba volt, 1906-tól a szőlőkultúra emlékeként keresztelték át Gömörszőlősre. Ez az egyetlen községünk, amely ma is őrzi a történelmi Gömör nevét.

Hátat fordítottak a városnak

Tíz esztendeje annak, hogy egy fővárosi házaspár Aggteleken kirándulva rátalált egy ígéretesnek tűnő parasztházra, gazdálkodásra alkalmas portával. Rövid időn belül felhagytak városi életmódjukkal, s a nyitott parasztudvaron ma már aggteleki gazdaként készítik díjnyertes lekvárjaikat, gombakülönlegességeiket. Kézműves termékeikhez egytől egyig sajátke­zűleg gyűjtik erdő-mező adományát.

Tanyára cserélték a városi életet

Nagyvárosi életét cserélte le tanyasi önellátásra Nagy Tamás és családja. Az ópusztaszeri portán gyermekkori álmát valósította meg: a természet közelében él feleségével és kislányával. Unatkozni sosincs idejük, azt mondják, ezt az életmódot nem cserélnék el semmiért.

Ne dobja ki, ingyen megjavítjuk! Forradalmi javító mozgalom Hollandiából

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van. Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?