
Gyűrűfű
Gyűrűfű volt az első magyar ökofalu. Az 1996-tól lakott baranyai településen ma már több mint 30-an élnek, azt az alapelvet követve, hogy az ökológiai lábnyomuk a lehető legkisebb legyen. Ennek jegyében az életfeltételeket a lehető legtermészetesebben és a legkevesebb energia felhasználásával próbálják meg biztosítani.
Az itt élők a vízgazdálkodás során a patak, a folyó és a talaj vizét is felhasználják, ahogyan az esővizet is összegyűjtik. Úgynevezett kétkörös vízrendszerrel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy ivásra jobb minőségű vizet használnak, míg a hétköznapi teendők során - például mosogatásnál, fürdésnél vagy éppen öntözésnél - kevésbé jó minőségűt.
A szennyvíz elvezetését gyökérzónás tisztítóval oldják meg, ami nem igényel sem felügyeletet, sem áramot, élettartama hosszú, fenntartása pedig olcsó és egyszerű, hiszen csupán nád kell hozzá. Az egyetlen hátránya, hogy viszonylag nagy területre van szükség a működéséhez.
Máriahalom

A településen a házakat napkollektorral szerelték fel, ez felel a melegvíz-ellátásért és a fűtésért, bár még kevés ahhoz, hogy a villamosenergia-ellátás is megfelelően működjön, ezért a településen saját villanyhálózatot építettek ki.
A napenergia optimális felhasználásához a házakat délre tájolták, így a téli időszak alacsonyan futó fénysugarait szintén fel tudják használni a szobák melegítéséhez. Gyűrűfűhöz hasonlóan a vízgazdálkodást talajvízből, fúrt kutakkal, illetve az esővíz begyűjtésével oldják meg, a szennyvízelvezetés pedig komposztálós módszerrel működik.
Szerző: Debreceni Andi
Forrás: Femina.hu