Ünnepélyesen is átadták Magyarország legnagyobb naperőművét Sellyén, melynek éves teljesítménye 250 családi ház elektromosáram-felhasználását képes fedezni. Az átadáson elhangzott, Baranyában Szigetvár mentén épül hasonló naperőmű, az építtető cég képviselője szerint ma az országban elsősorban a politika gátolja a megújuló energiaforrások kiaknázását.

A legnagyobb hazai naperőmű

 

Ünnepélyesen is átadták a sellyei ipari parkban már idén márciusban szolgálatba állt naperőművet, mely Magyarországon a legnagyobbnak számít 498 kilowattos teljesítményével. Az eseményen Nagy Attila polgármester, Tiffán Zsolt megyei önkormányzati elnök, L. Simon László, az NKA alelnöke, valamint a beruházó Tamási Naperőmű Kft. két ügyvezetője, Németh Attila és Nyári Zoltán szólt az egybegyűltekhez.

Németh Attila elmondta, a naperőmű ötlete először 10-12 éve találta meg, mikor Nevadában egy naperőmű-telep fölött repült át. A sellyei erőmű egy éve termel, emberi munkaerő nélkül, ez hatalmas szabadságot jelent a beruházóknak. Összesen 460 millió forintba került a szolárpark felépítése, ebből 274 millió forint uniós forrásból érkezett, a megtérülési idő pedig 13-15 év lehet. A 2,5 hektáros területen 50 darab napelem található, elemenként 70 négyzetméternyi felülettel, ezek mindegyike önszabályozó módon, önálló vezérléssel áll a napfény irányába.

 

Nagy Attila sellyei polgármester köszöntőbeszédében kiemelte, nem az első átadása Magyarország legnagyobb naperőművének a csütörtöki, de ez a legünnepélyesebb, ez az alkalom a legörömtelibb. 

 

 

A polgármester után Tiffán Zsolt, a megyei önkormányzat vezetője elmondta, fontos nap az erőmű átadása, mivel az Ormánság egyre inkább be tud kapcsolódni a megújuló energia-termelésbe, már csak azért is, mert a terület a megújuló energiaforrások terepe több szempontból is: Sellye környékén a föld alatt hőforrások találhatóak, de biogáz-erőmű létesítésére is van lehetőség az Ormánságban. Tiffán szerint mindezek a beruházások arra is jók, hogy állandó munkalehetőséget biztosíthassanak az egyre több szakképzettséggel rendelkező helyieknek, mert nem a közmunka a végső cél, hanem hogy a leszakadt térségben élőket az állandó munka irányába tereljék. 

 

L. Simon László NKA-alelnök nyitómondatában feltette a kérdést, mit is keres egy naperőmű átadásán egy kultúrpolitikus, majd meg is válaszolta önmagát. Az ormánsági templomok felújítására ugyanis az NKA első pályázati körben 300 millió forintot ad, melyből nyolc templom tud megújulni, de azért vesz részt a csütörtöki átadáson, mert a beruházó Tamási Naperőmű Kft. vezetője az ő választókerületéből, Pákozdról érkezett, L. Simon pedig fontosnak tartja a környezetében élő sikeres vállalkozók támogatását. 

 

A politikusok beszédei után Tiffán Zsolt és Németh Attila a nemzetiszínű szalag átvágása helyett felkötötték azt a legközelebbi napelem oszlopára, majd a beruházó cég társtulajdonosa, Nyári Zoltán szólt az egybegyűltekhez.

 

 

Nyári beszédében gyorsan, de alaposan tisztázta a szolárpark műszaki paramétereit, kitért arra, hogy a környező országokhoz képest Magyarországon a megújuló energiából termelt villamosáramot kétszer, háromszor kevesebbért veszik át, amin szerinte lehetne még javítani. Ugyanígy változtatásra szorul a jelenlegi hazai szabályozási rendszer, amely fél megawattos teljesítmény fölött igencsak megbonyolítja egy megújuló energiából termelő erőmű működtetését. 

 

A sellyei naperőmű a maga 2,5 hektárával Magyarországon a legnagyobbnak számít, ám európai viszonylatban ez az egyik legkisebb ilyen erőmű. Baranyában hasonló méretű erőműből kettő épül Szigetvár mellett, de azok fix telepítésűek lesznek - azaz nem forognak a napelemek a napfény irányába -, így nyári működésben körülbelül 40 százalékkal kevesebb áramot tudnak termelni a sellyei társuknál. Nyári kitért arra is, a napelemek automatikusan vízszintbe állnak nagy szél esetén, diónyi jeget kibírják, a havat pedig önszabályozó módon "levetik" magukról. A társtulajdonos hozzátette, jelenleg Magyarországon a megújuló beruházásokat nem a gazdasági, hanem a politikai szempontok gátolják leginkább, mert nem született még meg a kor követelményeinek megfelelő szabályozása. 

 

A sajtótájékoztató után Nagy Attila a Pécsi STOP kérdésére elmondta, Sellyén folyamatosak a fejlesztések: decemberben készül el, és jövő tavasszal áll üzembe uniós, de nagyobbrészt saját forrásból egy minőségi tojótelep. 

 

Tiffán Zsolt portálunk kérdésére elmondta, Baranyában a megújuló energiaforrások felhasználására több projekt is létezik: ilyen a Sellye környéki geotermikus hőforrások hasznosítása, Bóly körzetében biogáz-energia hasznosítását tervezik, a szubmediterrán nap energiáját pedig a sellyei mellett a szigetvári erőművek fogják hasznosítani. Minden más beruházás azonban a 2014-20 közti uniós ciklus területre fordítható forrásainak függvénye - zárta válaszát a megyei önkormányzat elnöke.

 

Forrás: Pécsi STOP