Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.
 
Eddig még csak szerekről beszéltünk, de ennél a helyzet még bonyolultabb, hiszen az emberiség egyre több olyan technológiát is használ, amelynek nem ismerjük a hosszú távú hatásait. Ilyen például a génmódosítás és a nukleáris energia, amelyeket veszélyességük szempontjából von párhuzamba Jean-Paul Jaud francia dokumentarista rendező, akinek Kísérleti egerek vagyunk? című filmjét április 25-től játsszák a magyar mozik.
 
A dokumentumfilm két szálon mutat be megdöbbentő tényeket és eredményeket. Ki gondolta volna például, hogy a Greenpeace békés aktivistái 15 perc alatt simán bejutnak egy atomerőmű reaktorának szívébe anélkül, hogy bármilyen biztonsági rendszeren fennakadnának? Ugye, hogy ez egy kicsit ijesztő, ha belegondolunk abba, hogy mekkora pusztítást tud okozni egy atomrobbanás...
 
A téma Franciaországban azért is nagyon égető, mert itt rengeteg – talán indokolatlanul sok – atomerőmű működik, amelyek potenciális veszélye a lakosságra igen nagy, probléma esetén pedig a hatás visszafordíthatatlan. A visszafordíthatatlanság ténye az, ami alapján a film párhuzamba állítja az atomenergiát és a génmódosított élelmiszereket.
 
Azt, hogy egy adott élelmiszer tartalmaz-e génmódosított összetevőt, hazánkban kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán.
 
Az áthatolhatatlan kukorica 
 
A génmódosított élelmiszerek ugyanis több szempontból is veszélyesebbek, mint gondolnánk. A génmódosított növények képesek ellenállni olyan növényvédő szereknek, melyek megölik az összes környező növényt, gyomot. Így a kipusztult növények által fel nem szívott vizet is ezek a génmódosított növények szívják fel, így a bennük megtalálható növényvédő szerek maradványmennyisége sokkal magasabb, mint a nem génmódosított társaiké. Egy, a film által bemutatott, ebben a témában első és egyedülálló, hosszú távú kutatás arra mutat rá, hogy bizonyos növényvédő szerek még az Európai Unió  által engedélyezett kis mennyiségben is komoly degeneratív elváltozásokat okozhatnak a szervezetben hosszú távon.
 
Seralini professzor és munkatársai két évig vizsgálták a RoundUp nevű totális gyomirtó szer és az arra rezisztens génmódosított kukorica hatását patkányokon. Ez volt az első, hosszú távú referált táplálkozási kísérlet, amely a gyomirtószertűrő génmódosított kukorica, illetve a világon a legnagyobb mennyiségben eladott gyomirtó hatásait vizsgálta. Seralini professzorék a kísérletek során arra jutottak, hogy az NK 603-as kukorica, valamint a RoundUp jelenleg biztonságosnak minősített mennyiségben is daganatos megbetegedéseket és korai elhalálozást okozott a kísérleti patkányoknál. A kísérlet egyértelműen bizonyította, hogy a génmódosított élelmiszerek hosszú távú fogyasztása veszélyes, valamint rávilágított az engedélyezési eljárás hiányosságaira és hibáira. 
 
Az érvényben lévő és hivatkozott kutatások mindig maximum három hónapig vizsgálják az adott esetet. A fent említett hosszú távú kutatás rámutat, hogy bár az első három hónapban valóban nem mutathatók ki komoly kóros elváltozások a teszt alanyaiként szolgáló patkányokon, de az idő előrehaladtával az eredmény egyre sokkolóbb.
 
A génmódosított élelmiszerrel és növényvédő szerrel kezelt patkányok nagyon nagy százalékában mutatható ki rákos elváltozás, a daganat sok esetben a kis rágcsáló testtömegének 25 százalékra is képes megnőni. Képzeljük csak el, ez olyan, mintha mi, emberek 10 kilós tumorokkal mászkálnánk. A képek drámaiak és megdöbbentők, így a Magyarországon járó rendezőt arról faggattuk, vajon a filmje eredményeképpen várhatóak-e változások a szabályozásban, illetve hogy hogyan tudjuk kivédeni a káros hatásokat.
 
– A filmet 2012 szeptemberében mutatták be Franciaországban. Eljutott-e az illetékesekhez?
– Természetesen, ezt a filmet bemutatták a mozikban, bárki megnézhette.
 
– Elküldték-e politikusoknak is?
– Nem… Amikor maga a kísérlet eredménye kijött, akkor az bombaként robbant. Foglakozott vele a sajtó, rengeteg műsorba hívtak, tévébe, rádióba a kísérletet vezető professzorral együtt. Tehát benne volt a köztudatban, a politikusok tudtak róla. A sajtó egy hétig erről beszélt. Észrevettük, hogy gyakran előfordult, hogy a filmet a mozik megrendelték, majd két hét múlva mégis visszamondták a vetítést. Először nem tudtuk, hogy miért, nem értettük, de két hónapja a tudomásunkra jutott, hogy a titkosszolgálat emberei elmentek a mozikba – ezt az egyik moziigazgatótól tudom –, és megkérdezték, hogy biztosan le akarja-e vetíteni az adott mozi a filmet, mert a vetítés esetleg közrendellenes problémákat vethet fel. Tehát ezzel próbálták a mozikat eltántorítani a vetítéstől. Rengeteg mozi vissza is mondta a film vetítését. A kutatás eredményei elég egyértelműek, az azzal a bizonyos növényvédő szerrel kezelt patkányoknak a megszokott három hónapos megfigyelésen túl – három hónapon belül nem fedezhető fel semmilyen egészségügyi probléma – nagyon megnőtt a daganatra való hajlamuk.
 
– Hozott ez valami változást az élelmiszerekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban? Lett a filmnek valamilyen kézzel fogható következménye?
– A politikusok a lobbiknak vannak alárendelve, tíz lobbista esik egy politikusra Európában. Franciaország még moratóriumot sem hirdet meg, holott lezajlott ez a kísérlet, és bebizonyították, hogy a génmódosított élelmiszerek nem biztonságosak, és még sincs moratórium erre vonatkozóan. Egész Európában nincsen moratórium. Nyilván nem mindenki korrupt, de ha nem is korruptak, toleránsabbak, mint kellene. És tudatlanok, mert megkérdőjelezik ezeket a tényeket, a gyermekeink egészségét és a sajátunkat is veszélyeztetve. Tehát két dolog feltételezhető: vagy nem értették meg a kutatást, vagy pedig korrumpáltak. Összesen két országban vezettek be moratóriumot: Indiában és Oroszországban.
 
– Terveznek további kutatásokat a tárgyban?
– Az egyetlen, amiről tudok, hogy Oroszország el fog kezdeni egy kísérletsorozatot. De mire egy újabb kutatásnak meglennének az eredményei, addig minimum öt évnek kell eltelnie a tervezéstől az eredmények bejelentéséig, és ez azt jelenti, hogy újabb öt évig mérgezzük magunkat és a gyermekeinket.
 
– Mit tehetnek a civilek?
– A vásárlásunkkal szavazunk, mi döntjük el, hogy kinek adjuk a pénzüket. Mi döntjük el, hogy a felelőtlen multiknak adjuk-e a pénzünket, vagy azoknak, akik tiszteletben tartják az ökoszisztémát. Nem is kell, hogy lakosság zöme megtegye ezt, elég, ha 5-10 százalék teszi meg, és ez máris megváltoztatja a dinamikát.
    
– Tehát mindennek az alapja a tudatos vásárlás?
– Természetesen. Ez a legfőbb fegyver, mert mi magunk vagyunk a fegyver. A másik legnagyobb fegyver a kommunikáció. A sajtó felelőssége óriási, ezekről a dologról beszélni kell, mert a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
 
– Ha betiltanák most a génmódosított élelmiszereket, mi történne a gazdaságban?
– Megszűnne az élővilág gyilkolása. Ha az élővilág eltűnik, eltűnünk vele együtt mi is.
  
– De újra kellene tanulni és alkalmazni sok mindent, ami időbe telik…
De mi a jobb? Tanulni, vagy eltűnni a Föld színéről? Nincs más választásunk: vagy cselekszünk, vagy eltűnünk a Föld színéről.
 
– Számítanak a kis lépések is, vagy csak a politikai változásoknak van hatásuk?
– A kis lépések jól tudnak működni, el kell kezdeni, nincs más választásunk. Kell, hogy működjön, arra vagyunk kényszerítve, hogy fellépjünk mindez ellen, és a politikusok fognak minket követni. Ha a döntéseinkkel és a pénzünkkel rákényszerítjük őket, akkor kénytelenek lesznek követni minket.
 
Ha meg szeretnéd nézni a filmet, ezekben az időpontokban vetítik, katt!
 
Szerző: Nagy Réka
Forrás:www.nlcafe.hu