Ebben a hangzó gyűjteményben a keresztény hit és a karácsony misztériumát teszik jelenvalóvá. Mi a titka ennek a szakrális élménynek? Először is az idő, amelyet minden résztvevő rászánt, hogy e tiszta énekek a legapróbb rezdülések finomságáig csiszolódjanak. E dallamokat szájról szájra adták, és mindenki kicsit hozzátett saját egyéniségéből és abból az érzésből, amellyel hálát ad a Teremtőnek, hogy fia révén megújította szövetségét az emberrel. Az időt Bárdosi Ildikó is rászánta, hogy ezeket az énekeket összeválogatta, részben gyűjtötte is, majd megtanulta, átélte, átadta.

 

Korábban szülőföldje, a Kis-Küküllő mente népdalaiból szedett össze három ízben is egy-egy csokrot, és azokat énekelte lemezre. 

Első lemezét a Téka együttessel vette fel 2000-ben, címe Ki az eget megkerüli... A karácsonyi műsor a negyedik lemeze, és ebben már a magyar nyelvterület több tájegységének legszebb népdalait válogatta össze az Alföldtől Erdélyig, a Dunántúltól a Felvidéken át Moldváig és Bukovináig. 

Akár egyetlen falu népdalai az egyetemesre nyitnak ablakot, de van abban nem kevés plusz, hogy ezúttal több kisebb magyar közösség ékköve is megcsillan. 

A lemezen ritkán vagy felvételen talán sehol máshol nem hallott dalok is helyet kaptak. A szólista közülük néhányat a Nyíradonyi Pávakör tagjaitól tanult. Ma is léteznek tehát aktív hagyományőrző közösségek. Vannak a csokorban ismert népdalok is, de azoknak kevésbé ismert változatai. Talán a legszebb közülük a Csordapásztorok, amelyet a moldvai csángó magyaroknál, Lészpeden gyűjtött Kallós Zoltán. Ez a dal a lemezen kíséret nélkül szólal meg, de nem is hiányzik mögüle semmi. Az előadó hangszíne és a gyönyörű díszítések teljesen betöltik a hallgató belső, érzelmi rezgésterét. A népdalok közt elhangzik néhány archaikus ima és a csillagjárás szokásához kapcsolódó köszöntő, illetve két tánctétel is. Előbbiek a nyelv, a vers, a hang szépségét idézik, a talpalávalók pedig a vidámságra és a zene közösségi élményére emlékeztetnek. 
 

A műsorban helyet kaptak Jézus-altatók, a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó alkalmi énekek (betlehemezések, újévköszöntők), liturgikus és históriás eredetű énekek. A Kedves álmot hogy szerezne szülöttjének ugyancsak lészpedi gyűjtés, dallama más szöveggel virágénekként is ismert. Nehéz lenne megállapítani, hogy melyik volt előbb: a népdal vagy a virágének. A lemezen szereplő változat költői képei önmagukban is megcsillannak. „Szűz Mária így énekel kisdedének: / … / Kebelembe vetnék ágyat, gyöngyvirágom, / Lelkem lenne lakóházad aranyágom.” 
 

A Megjövendölve volt régen több, mint egy lemez: spirituális cselekedet. Mindez nem csupán a tartalomban, a hangzó anyagban válik nyilvánvalóvá, hanem a „csomagolásban” is. A CD négy részben kihajtható, igényes grafikai színvonalon megtervezett, akárcsak az előző három. A borítót Gyöngy Enikő rekeszzománc-képei illusztrálják egyedien megragadott, de ismerős szimbólumokkal komponálva: Szűz Mária (vagy Boldogasszony) a kisdeddel, víz-, Hold- és Napmotívumokkal. Tartozik a kiadványhoz egy kísérőfüzet, amelyben a népdalok szövegei olvashatók a gyűjtés helyének megjelölésével. A füzetet archív fotókkal illusztrálták, amelyek hosszúpályi és nyíradonyi betlehemezőket, csillagosokat ábrázolnak. Azért is részletezem a kiadvány leírását – bár mindent nem is vettem sorra –, csak hogy érzékeltessem, itt nem csak egy műanyagkorongról van szó, amelyet bevágunk a konyhai lejátszóba, a nappali vagy az autó hifijébe. A jövendölés befogadásához le kell ülnünk, ki kell hajtogatnunk a borítót, a tokot, ami legalább nyolc kis művelet!
 

Meg kell néznünk az előlap rekeszzománcát, a kísérőszöveget, a képeket, az archív fotókat, a dalszövegeket és magát a korongot, ami egészen más jellegű, mint a csomagolás egésze, bár a rá szerkesztett Nap-motívum a borítón is helyet kapott. Ezzel kicsit rá is hangolódtunk az egészre: előhang az adventi várakozáshoz. 

A lényeg, természetesen maga a zene. A harmincegy zeneszám lassú, nyugodt folyást enged a hangulat képlékenységének. Az énekhang dominál, a kíséret előzékenyen követi, helyenként el-elhallgat, és ahol kell, belelendül. Hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, citera, koboz, furulya, flóta, duda, tárogató, cimbalom hallható a műsorban, és a legszebb mozzanataikkal is arra vezetnek rá, hogy a legszebb hangszer az emberi hang.
 

Bárdosi Ildikó szelíd, mosolygós teremtés, akinek ereje nem a hangja maximumra nyitásából ered. Nem az operaénekes márványszikla-szilárdságú hanghullámaival adja át a lendületet, de nem is a legtöbb népdalénekes (egyébként szintén szép) jellegzetes torokhangján. Az ő hangképzése és énekstílusa a lehető legközelebb áll a természeteshez. Nem harsog, de nem is bátortalan. Nincs szüksége modoros technikákra sem, mivel hangszínével, dallamformálási készségével, remek ízlésével minden esztétikai hatást megold. Az emberivel és a szenttel találkozhat általa a hallgató; olyannal, amilyennel a zene híján csak meghitt családi kapcsolatban vagy valamilyen más meditatív helyzetben nyílna lehetősége. 

Deák-Sárosi László

 

 

 

Forrás: kupefolyoirat.hu