Obrusánszky Borbála: Szkíta-hun régmúltból székely-magyar jövendő című kötetét 2012. október 15-én 18 órától mutatják be Budapesten a Király utca 26. szám alatt, a VAM Design Center szkíta aranykincseket felvonultató tárlatán. című kötetét 2012. október 15-én 18 órától mutatják be Budapesten a Király utca 26. szám alatt, a VAM Design Center szkíta aranykincseket felvonultató tárlatán.  

Szkíta - hun őseink páratlan műveltségének régészeti nyomait az egész eurázsiai kontinensen megtaláljuk, a Sárga - tengertől egészen az Enns - folyóig. A szépen csillogó aranytárgyakon túl nekünk, magyaroknak talán még többet jelentenek azok az ókori tudósítások, amelyek leírták őseink ősi szokásait, gyógyítási módszereit, vagy éppen áldozati felajánlásainak rendjét. A régi leírásokat olvasva, sokszor felismerjük a néphagyományunkban megőrződött emlékeket, amelyek nagy részét őseink évezredeken át adtak tovább, és a modern világ kihívásai ellenére mi is átörökítünk az utódainknak.

A szkíták kifinomult művészete és ősi kultúrája nagy hatást gyakorolt a szomszéd népekre, sokan, a történelemkönyvben túlságosan felmagasztalt perzsák és görögök is sokat tanultak őseinknek a csodálatos és egyedi művészetéből, a mitológiájából, de sok történet keringett az istenné vált szkíta hősökről is.

Erkölcsi téren őseink voltak az ókori világ példaképei. Az antik görög források rendre arról számolnak be, hogy az északi népek, vagyis a szkíták voltak a legigazságosabb, legbátrabb és legjámborabb népek az akkor ismert világban, akik vezetőik alatt szabadon élhettek, sőt a valódi demokrácia a pusztán és nem a görög városokban teljesedett ki, ahol az uralkodó csak az őt trónra emelő törzsi vezetőkkel közösen hozhatott döntést. Ebben a könyvben megtalálhatók azok a lelőhelyek, amelyeket a régészek az elmúlt években tártak fel, de fontosnak tartja azt is átadni, hogy milyen anyagi és szellemi örökséget hagytak ránk...