:: Életfa :: Népmese :: Búcsújárás :: Mennyezet :: Világegyetem ::

Hírlevél

Iratkozz fel hírleveleinkre és minden új hírről értesülni fogsz.
A feliratkozás mentes minden kötelezettségtől, arról bármikor le lehet iratkozni. Köszönjük, ha velünk tartasz.
Kövesd híreinket
itt, Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz itt Iratkozzon fel rss értesítőnkre! és itt Kövessen a Twitteren!

Bejelentkezés



Partner oldalak

Statisztika

websas.hu Google PageRank

QR-kód

Kövesd mobilon is a Naputat!
qr-kod
Mi ez? Tudnivalók a QR-kódról.
Így lett multimilliomos a halálra ítélt faluból - német példa PDF Nyomtatás E-mail
Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújuló energia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság mellett a kedvező törvények is segítik őket.

A kis bajor faluról, Wildpoldsriedről az utóbbi hónapokban több helyütt lehetett olvasni - részben azért, mert a fukusimai atomkatasztrófa után a polgármester világ körüli kampánykörútra indult a zöldenergia népszerűsítése érdekében. Ilyen lesz Németország tíz év múlva - így is beharangozhatnánk, hogy mi történik  Wildpoldsrieden, de ez a jelmondat félrevezető. A mintafalut ugyanis nem állami utasításra és dotációval fejlesztették zöldenergia nagyhatalommá, mindez a helyi közösségnek köszönhető.
 
1997-ben a falu frissen megválasztott önkormányzata komoly dilemma előtt állt: a települést a magas munkanélküliség miatt elnéptelenedés fenyegette. Az új polgármester előtt nemcsak a munkahelyteremtés feladata állt, hanem forrást kellett találnia a helyiek életkörülményeinek javítására és az elvándorlás elkerülése érdekében tervezett fejlesztésekhez, így a sportcsarnokhoz, a művelődési házhoz, a nyugdíjas otthonhoz és a szórakozóhelyhez; mindezt hitel felvétele nélkül.
Tizennégy évvel később az immár harmadik ciklusát töltő polgármester, Arno Zengerle hosszú listát tud felmutatni: kilenc közösségi létesítményt avattak fel, köztük iskolát, fitnesztermet, faluházat. Most fejezik be az ötödik biogáz üzemet, a hét szélgenerátor mellé megrendeltek még kettőt, már 42 épületet lát el az új távhőközpont, három törpe vízerőmű, árvízvédmű és ökológiai szennyvízülepítő épült, a közösségi épületeken kívül 190 magánház tetejét fedi napelem.
 
Az összes egységet beszámítva a saját energiaszükségletük több mint háromszorosát (321 százalékát)termelik meg . A hajdani szerény agrárfalu mára energiaipari központtá vált. "A munkanélküliség olyan csekély mértékű, hogy nem is tudok százalékot mondani", felelte az [origo] kérdésére Susi Vogl, az önkormányzat munkatársa.
A nap-, szél-, biogáz- és vízerőművekből származó elektromos áramot a tartományi elektromos műveknek (AÜW) értékesítik, ebből az idén négymillió euró bevételre számítanak a falubeliek. A nagyjából 2600 lelket számláló Wildpoldsriedben tehát minden lakosra évi 1500 euró jut, ami nagyjából fele az egyhavi német átlagfizetésnek. A magyar helyzetre lefordítva (októberi adat szerint 221 ezer forint a magyar átlagbér) ez annyit tesz, mintha egy hasonló méretű hazai községben 25 millió forintos tiszta hasznot termelne meg.
 
A falu sikere Bajorországban is kivételesnek számít - az eredményhez elsősorban kiszámítható állami energiapolitikára volt szükség, amit a 2000-ben elfogadott megújuló energia-törvény, az EEG (Erneuerbare-Energien-Gesetz) szavatolt. Ennek értelmében magánszemély és kisvállalkozás is beléphet az áramtermelők közé, a megtermelt zöldenergiát pedig húsz évig garantált áron vásárolja vissza az áramszolgáltató. Ez a bankok számára is megnyugtató hátteret teremt a zöldenergiai fejlesztések hitelezéséhez.
 
Civil egyesületek adták össze a kezdőtőkét

A wildpoldsriedi önkormányzat már 1999-ben kidolgozta a maga húsz évre szóló tervcsomagját. A WIR-2020-nak (Wildpoldsriedi Innovatív Útmutatónak) nevezett leírás tartalmazta a helyiek kívánságlistáját (sportcsarnok, iskola stb.), a közösségi létesítmények és egyéb tervek megvalósíthatósági vázlatait. Az önkormányzat intézményi háttérrel segítette a zöldenergiás fejlesztésekre vállalkozó helyieket. Az EEG-vel együtt tehát megvolt a kellő ösztönzés a változtatásra. A wildpoldsriediek pedig az új létesítmények megépítése érdekében felmérték, milyen módon érhetnék el a célokat - még életükben. Végül a "sok kicsi sokra megy" elvet választották.
Maroknyian összeálltak, és 1999-ben kft-t alapítottak két 3,5 MW teljesítményű szélgenerátor felépítésére. A szükséges 4,4 millió márka 25 százalékát saját megtakarításaikból adták össze, 70 százalékra hitelt vettek föl, továbbá kihasználták azt a bajor tartományi pályázatot, amely a tervezett szélturbinák tesztelését 200 ezer márkás vissza nem térítendő összeggel támogatta (az akkori német márka ma 51 eurócentet ér).
 
A tagok 2001-ben újabb kft-t alapítottak, amelynek már kilencvennégy tagja volt, akik - lehetőségeikhez mérten - 5 és 25 ezer márka (a német és magyar átlagnyugdíjhoz viszonyítva 800 ezer és 10 millió forint) közötti összeget dobtak be a közös kasszába még két szélturbina megépítésére. És ez így ment tovább. Jelenleg 12 MW a hét szélturbina összteljesítménye, a helyiek pedig befektetésük után tíz év alatt 8-10 százalékos hasznot értek el.
 
Vannak kötelező és ajánlott feladatok mindenki számára

A wildpoldsriediek újabb és újabb ötletekkel álltak elő. Az egyik tejgazdaságban 2000-ben állt üzembe az első biogáz-erőmű, ma már négy működik (szintén a helybéliek kezdőtőkéjéből finanszírozva), amelyek összesen 3,2 MW teljesítményt szolgáltatnak. Önkormányzati területhasználati engedéllyel állt működésbe az ökológiai szennyvíztisztító, amelynek révén ma már a falu minden háza csatornázva van. Mivel a közeli hulladéklerakót évekkel ezelőtt bezárták, a helyiek szelektíven gyűjtik a hulladékot és komposztálják a zöldhulladékot, illetve a kerttel nem rendelkezők zöldhulladékát külön kukásautó gyűjti be és szállítja a központi komposztálóüzembe.
 
Legtöbben a napenergia hasznosításába szálltak be, a falu 190 épületét fedi napelem, amelyek 3,9 MW elektromos energiát állítanak elő. "A megtermelt energiát az AÜW köteles átvenni, az energiaforrástól (nap, szél stb.) és - az előző évet alapul véve - a mennyiségtől függően 45,7-57,4 eurócent/kilowattóra áron" - mondta Susi Vogl. Az EEG értelmében az áramszolgáltató minden napenergiából származó kilowattóráért 12 centet térít vissza az ingatlantulajdonosnak, aki máskülönben 26 centet fizetne egy kilowattóra "hagyományos" áramért - vagyis végül 38 cent lesz a nyeresége. Amennyiben pedig saját áramfogyasztása 30 százalékát maga állítja elő, 16 cent fizetségben részesül a beszolgáltatott elektromos energiáért - magyarázta Günter Mögele önkormányzati képviselő. A kedvező szabályozás hatására a helyiek közül nem egy bankhitelt vett föl, csak hogy a házára napelemet szereltethessen. Igaz, jó néhány év, amíg megtérül, de biztos befektetés.
 
2005-ben már úgy adták át az új közösségi házat, hogy az alagsorában távhőközpontot létesítettek. A régi, környezetszennyező olajkazánt leselejtezték, helyette a vidék adottságaihoz jobban alkalmazkodó fapellet-kazánt állítottak be. A falut körülölelő 1,4 hektáros erdő szolgáltatta az alapanyagot a főleg faszerkezetű új épületekhez, ez volt a megújuló anyagok közül a legésszerűbb választás. Az építmények mind megfelelnek a német passzívház minősítésnek, amely teljes körű szigetelést, energiatakarékos háztartási készülékeket ír elő, és tiltja az olajfűtést - ez a WIR-ben szereplő egyetlen kötelezettség a wildpoldsriediek számára. A helyiek körében állandó téma az energiatakarékosság, egyikük kifejlesztett egy árammonitort (Joonior), amely akkor kapcsolja be a rákötött háztartási készülékeket (például a mosógépet), amikor olcsó az áram.
 
A cél: függetleníteni a falut az áramszolgáltatóktól
 
Az elmúlt években számos díjjal kitüntetett wildpoldsriedi önkormányzat tervei közt szerepel a távfűtés kibővítése, LED-világítást terveznek az utcákra, és a faluház-kávézó-oktatóközpont komplexumhoz csatlakozva épül a szálloda, amely az eredmények miatt érkező "zöldturistákat" fogadja majd. A fejlesztéseket a tartományi pályázatok, az önkormányzat megtakarításai, valamint a wildpoldsriediek hozzájárulásai révén tudják megvalósítani.
Gyakran előfordul, hogy olyan sok áramot termelnek, amit az áramszolgáltató kapacitás híján nem tud átvenni, ezért 37 darabos elektromosautó-flottát terveznek beszerezni, valamint az áram helyi tárolásán is gondolkodnak: a bőséggel rendelkezésre álló energiával vizet és szén-dioxidot alakítanának metánná, amelyet aztán szükség szerint visszaforgathatnak.
 
Jelenleg a legfontosabb a Siemens Smart Grid elektromos vezetékhálózatának tesztelése, amely lényegében a kiszámíthatatlan zöldenergia-termelés és az előre jelezhető lakossági áramfogyasztás függvényében oda irányítja az áramot, ahol igény van rá. Az AÜW áramszolgáltató ezzel a saját működési karbantartási költségeit is szeretné csökkenteni, valamint szükségtelenné válna a drága hálózatbővítés - végső soron az áramszolgáltatás teljes decentralizálása a cél.

"Wildpoldsried számunkra is követendő példa, szerepel is abban az ingyenes tanulmányban , amelyet a magyar önkormányzatok napenergia-fejlesztéseihez állítottunk össze" - mondta Csanaky Lilla, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ megújuló energia projektvezetője az [origo]-nak. Csanaky szerint a napenergia remek eszköz az önkormányzatok energiafüggőségének enyhítésére, az energiatermelés decentralizálására és a települések energiaköltségeinek csökkentésére. Mindemellett örvendetesnek tartják, hogy Magyarországon is várható a terület fejlődése, számos energiaszolgáltató megkezdte az úgynevezett smart metering (a betáplált és a vételezett áramot párhuzamosan mérő áramórát alkalmazó) rendszerek tesztelését.
 
Forrás: origo.hu
 
RocketTheme Joomla Templates
Secured by Siteground Web Hosting