:: Életfa :: Népmese :: Búcsújárás :: Mennyezet :: Világegyetem ::

Hírlevél

Iratkozz fel hírleveleinkre és minden új hírről értesülni fogsz.
A feliratkozás mentes minden kötelezettségtől, arról bármikor le lehet iratkozni. Köszönjük, ha velünk tartasz.
Kövesd híreinket
itt, Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz itt Iratkozzon fel rss értesítőnkre! és itt Kövessen a Twitteren!

Bejelentkezés



Partner oldalak

Statisztika

websas.hu Google PageRank

QR-kód

Kövesd mobilon is a Naputat!
qr-kod
Mi ez? Tudnivalók a QR-kódról.
Bhután - száz százalékig bio PDF Nyomtatás E-mail
Miután kitiltotta az országból a rovar- és gyomirtók kereskedelmét, Bhután lehet az első organikus ételt termelő ország, amely pusztán szerves anyagokra támaszkodva trágyázza terményeit. Az ország nagyjából eddig is organikus termelést végez, de a változástól Bhután növekedést vár.
 
Bhután úgy tervezi, hogy a világ első, kizárólag organikus mezőgazdaságú országa lesz, kitiltva a rovar- és gyomirtók kereskedelmét és saját állataik révén szerves trágyázásra támaszkodik majd.
 
De ahelyett, hogy elfogadnák, ez azt fogja jelenteni, hogy a Himalájában található királyság farmerei, vagyis 1,2 millió ember jóval kevesebb ételt tud megtermelni, miközben a kormány elvárja tőlük, hogy sokkal többet termeljenek – és növeljék az exportra szánt magas minőségű termények méretét a szomszédos Indiába, Kínába és egyéb országokba.
 
Az organikus termelésre való átállás döntése praktikus és filozófikus volt – mondta Pema Gyamtsho, Bhután agrár és erdőgazdálkodási minisztere Delhiben az évközi fenntartható fejlődés konferencián múlt héten.
 
„A miénk hegyes terep. Amikor kemikáliákat alkalmazunk, azok nem maradnak a használat helyén, hanem beszennyezik a vizeinket és növényeinket. Úgy véljük, oda kell figyelnünk a környezetünkre. A legtöbb gazdálkodási folyamat hagyományos módon zajlik, ezért már így is organikusak vagyunk.
 
De egyben Buddhisták is vagyunk és hiszünk abban, hogy harmóniában kell élni a környezetünkkel. Az állatoknak meg van a joguk az élethez, szeretjük a növényeinket és bogarainkat boldognak látni" – mondta.
 
Gyamtsho, ahogy a kabinet többi tagja, saját maga is farmer, közép Bhutánból Bumthang városából származik, de nyugati típusú földművelést tanult Új-Zélandon és Svájcban.
 
„Organikussá válás időbe fog telni" – mondta. „Nem szabtunk határidőt. Nem tudjuk holnap véghezvinni. Ehelyett régióról régióra, lépésről-lépésre fogjuk elérni."
 
Az ellenállhatatlan agrár ország, mely a világ hatásaira csupán harminc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, sok fejlesztéssel néz szembe, ahogy azt más gyorsan felzárkózó országban is érzékelni lehet. Fiatalok vonakodnak attól, hogy csak mezőgazdaságból éljenek, ezért Indiába vagy máshova emigrálnak, bekövetkezik a népességrobbanás és elkerülhetetlen nyomás a fogyasztási és kulturális változások felé.
 
De Gyamtsho szerint Bhután jövője attól függ, hogyan reagál a világméretű fejlesztések kihívásaira, mint például a klímaváltozás, az étel és energia biztonság. „Önellátóak leszünk az élelmiszeriparban, ha azt esszük meg, amit megtermelünk. De rizst importáljuk. Rizs evése most nagyon népszerű, de hagyományosan nehéz volt a beszerzése. Csak a gazdag és elit réteg engedhette meg magának. A rizs státusz szimbólum volt. Most ez a trend megfordult. Az emberek egészség-tudatosabbak és ugyanúgy esznek gabonát, mint búzát vagy hajdinát."
 
Nyugaton az organikus növénytermesztők széles körben úgy hiszik, hogy csökkenteniük kell a termények méretét, mert így fogékonyabbak lettek a kártevőkre. De Bhutánban és Ázsia más részein megdőlt ez az állítás, ahol is a kistermelők új technológiákat fejlesztettek ki arra, hogy növeljék a termelést és ne veszítsék el a táptalaj minőségét.
 
Írta:  Gulyás Judit
Forrás: napielemozsia.hu
 
RocketTheme Joomla Templates
Secured by Siteground Web Hosting