 Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják. |
|
Bővebben...
|
|
 Dr. Solti Gábor 34 oldalas tanulmánya a hazai ökogazdálkodás múltbéli fejlődését és jelenlegi állapotát mutatja be, a biokultúra mozgalom elindulásától kezdve egészen napjainkig. A szöveget 17 adattáblázat és 9 ábra színesíti. A helyzetelemzésen és helyzetértékelésen túl a tanulmány tartalmazza azokat a teendőket is, melyek a magyar biokultúra és ökogazdálkodás megújulásához, fellendüléséhez szükségesek. Ismert a mondás: A múlt ismerete nélkül nincs jövő. A múlt tisztelete nélkül nem építhetünk biztos alapokra épülő jövőt. |
|
Bővebben...
|
 Tanyai vagy tanyasi – az ember, a termék, az életforma? Míg a két jelző közötti különbséget nem érzékeli az uniós támogatottságú vidékfejlesztő programról döntő politikus és a nyilatkozatát továbbító médiamunkás, addig a közvélekedésben nem lesz elfogadott és megbecsült életforma tanyán élni. Mert a tanyaiak nem tanyasiak! Tessék csak nyugatra nézni: Németországtól kezdve Franciaországon át egészen az Amerikai Egyesült Államokig a múltból megőrzendő alapsejtnek tekintik a farmergazdaságot, ahol élni és dolgozni a kor vívmányaival együtt fejlődve, mégis a természettel összhangban lehet. |
|
Bővebben...
|
 Miután kitiltotta az országból a rovar- és gyomirtók kereskedelmét, Bhután lehet az első organikus ételt termelő ország, amely pusztán szerves anyagokra támaszkodva trágyázza terményeit. Az ország nagyjából eddig is organikus termelést végez, de a változástól Bhután növekedést vár. |
|
Bővebben...
|
 Az ország egyik legnagyobb biogazdasága minden bizonnyal a virágoskúti, amit Rózsa Péter hozott létre a semmiből. Az igaz, sok kritikát is kap a biogazda, aki a rideg pásztorkodáshoz hasonlítja a bio állattenyésztést. A virágoskúti farm kínálatában a hús mellett zöldségfélék és tejtermékek szerepelnek.
Napkeltétől napnyugtáig hol a virágoskúti földeken intézkedik, hol az úttalan Vókonyapusztán rendezkedik a szabadjára eresztett szürkemarhák és mangalicák körül, vagy éppen a halastavat kotorja. Amikor este lezöttyen a maga kis földi paradicsomában a háza előtt a padra, még jót húz a fonott demizsonba töltött kútvízből - ha elutaznak is, ebből visznek magukkal, ásványvizet boltban a világért sem vennének. Egyebet sem sokat, mert a gazdaságban öt hektáron minden megterem: a hatalmas fóliasátrakban még lóval is meg lehet fordulni. "Nem olyan nagy ez, de nekünk csak ekkora adatott" - mondja Rózsa Péter.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |
itt 
és itt 
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.
