:: Életfa :: Népmese :: Búcsújárás :: Mennyezet :: Világegyetem ::

Hírlevél

Iratkozz fel hírleveleinkre és minden új hírről értesülni fogsz.
A feliratkozás mentes minden kötelezettségtől, arról bármikor le lehet iratkozni. Köszönjük, ha velünk tartasz.
Kövesd híreinket
itt, Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz itt Iratkozzon fel rss értesítőnkre! és itt Kövessen a Twitteren!

Bejelentkezés



Partner oldalak

Statisztika

websas.hu Google PageRank

QR-kód

Kövesd mobilon is a Naputat!
qr-kod
Mi ez? Tudnivalók a QR-kódról.
Egészség
Életformájuk a biogazdálkodás PDF Nyomtatás E-mail
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Penyigén az egyik legismertebb lekvárfőző Szászi Bertalanné Zsuzsa. Férjével biogazdálkodók. Szásziné Zsuzsa és férje, Bertalan a szüleiktől tanulták a gazdálkodást, akik földművelés mellett növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
– Gyermekkoromban ebben nőttem fel. Mondhatjuk azt is, hogy a szüleim biogazdálkodók voltak: kézzel vetettek, kapáltak, kaszával arattak. Kézzel szedték a markot. Tápanyag-utánpótlásra istállótrágyát használtak, és nem ismerték a termelés során a vegyszerek használatát – mondja Zsuzsa. – 2004 óta vagyunk tagjai az ellenőrző és tanúsító szervezetnek, attól számítva három évig átállás alatt voltak a földjeink, míg alkalmassá váltak a biotermelésre. A férjemmel közösen jelenleg 3,5 hektáron gyümölcstermesztéssel foglalkozunk: a penyigei "nemtudom" vagy kék szilva fajtából másfél hektárt telepítettünk, van még besztercei szilva, a régi hagyományos gyümölcsök közül a Jonathán, Golden alma, Alexander körte, mézkörte, birsalma, birskörte. Azonkívül gyűjtünk a közeli erdőkben csipkebogyót, szedret, somot (Eger környékén).
Bővebben...
 
Már csaknem száz őshonos Tündérkert található a Kárpát-medencében PDF Nyomtatás E-mail
A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek és Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak; törekvéseiket pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja.
Bővebben...
 
Biogazdálkodás: egy helyben toporgunk PDF Nyomtatás E-mail
Tizenkét év alatt szinte semmit sem haladt előre a magyar ökológiai gazdálkodás: a biotermesztésbe vont területek arányát, illetve a biogazdák számát tekintve most is a 2002-es szinten vagyunk, ami egyedülálló „teljesítmény” Európában. Az előrelépést a támogatási rendszer irracionális működése mellett leginkább a tudáshiány nehezíti – utóbbin a kishantosi központ kormányzati ellehetetlenítése után nehéz lesz változtatni.
Bővebben...
 
Mézelő német sziget PDF Nyomtatás E-mail
Gyerekként ment el a többi százezer erdélyi szásszal, felnőttként tért vissza azért, mert úgy gondolta, itt jobb lehetőségei vannak a biogazdálkodásra. Megcsinálta. Az elsők között lett minősített biogazda, szövetkezett hasonló gazdákkal, akikkel azóta is üzletet működtet. Tíz éve tapasztalja a piac és a vásárlók szokásainak változását. Az érem mindkét oldalát látja: a gazdák hallomás alapján beszélgetnek az ökológiai gazdálkodásról, és nem látnak lehetőséget ebben, a vásárlók pedig még mindig azt hiszik: minden, ami faluról érkezik, egészséges.
Bővebben...
 
Szembementek a piaccal: őserőből biokenyér PDF Nyomtatás E-mail
Ollé Sándor biopékmester szerint a táplálkozást az élvezet irányítja, sokszor nem vagyunk tisztában azzal sem, mit is fogyasztunk. Míg Nyugat-Európában tradíciónak számít a barna kenyér, itthon a fehér hódít. A piac diktál, de vannak, akik szembemennek az árral. Lábatlanban, a Piszkei ökopékségben jártunk.
 
– Ha a gabonát teljes őrlésűként fogyasztjuk el, akkor abban benne van a hánt rész, amit köznyelven korpának hívunk, a liszttest, ami a gabona közepe – ebből készül a fehér liszt –, és még egy csodálatos dolog, a csíra – magyarázza Ollé Sándor.
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
RocketTheme Joomla Templates
Secured by Siteground Web Hosting