 Bizonyára sokan ismerik már a neten elérhető, Ruth Stout konyhakertjéről szóló videót. A film több mint érdekes. Egy életpályát bemutatva ad hírt arról, miként lett az idős hölgy „egyszerű” kertész. De hogy is kezdődött története? A „talaj-megművelési” módszereiről híres Ruth, mondhatnánk, akarva-akaratlanul csöppent bele a házi agráriumba, mikor férjével vidékre költözött, kialakítván egy olyan módszert, melynek aztán csodájára járt az egész világ, igen sok követőt maga után vonva. Bár csak tíz perce volt még a frissen vásárolt birtokon hősünk, körültekintve a kertben, azonnal magával ragadta a kertészkedés gondolata. Annak ellenére, hogy fogalma se volt arról, mit is takar valójában a földművelés.
|
|
Bővebben...
|
 Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot. Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén.
|
|
Bővebben...
|
 Elkeserítő munkanélküliség, reménytelen forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez a vidéki magyar településeken. Ám ilyen nehéz helyzetben is találhatunk pozitív példát kis helyi közösség összefogására, fantasztikus teljesítményt a bajok orvoslására. A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében található. Mátraderecske sikeres példát mutatott arra, hogy egy fillér hitel nélkül, belülről szerveződve, a helyi emberek önerejét mozgósítva is lehet jó eredményeket elérni.
|
|
Bővebben...
|
 Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.
|
|
Bővebben...
|
|
2013. április 29. hétfő, 09:36 |
 Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítő eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fő célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erősítésére szolgálnak ezek a csereeszközök?
|
|
Bővebben...
|
 Novembertől nem lesz egyetlen hektár földje sem a kishantosiaknak. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ halálos ítéletét hirdette ki a Nemzeti Földkezelő Alap, amikor az állami földekre kiírt pályázatokon hat másik győztesnek adta. Ács Sándorné szerint az agrártárca és a Gazdakörök elárulták társaikat azzal, hogy a földet a tőkés társaságoknak kezére játsszák. Az ökogazdaságot behintik pétisóval. Bár a törvényeket betartották, mégis „jogszerűtlenül” jártak el azért, mert nem ellenőrizték a pályázatokra jelentkezők cégeinek hátterét. Ángyán József birtokában van az a jegyzőkönyv, mely a Nemzeti Földkezelő Alap belső ellenőrzésének eredményeiről szóló beszámolót tartalmazza. Ebből az is világossá válik, hogy az ellenőrzések során, melyet az NFA munkatársai végeztek, kiderült, a pályázatokon győztesként kihirdetett vállalkozók érdeme csupán szubjektív pontokkal volt kifejezhető.
|
|
Bővebben...
|
 Mit tehet egy közösség a használaton kívüli földjeivel? Ültessen valami ehetőt, természetesen. Energikusan és humorral meséli el Pam Warhurst a TEDSalonban annak a történetét, hogyan jöttek össze egy csapat önkéntessel azért, hogy egy használaton kívüli földből közösségi zöldségeskertet csináljanak, és megváltoztassák az élelem szó jelentését a közösségükben.
|
|
Bővebben...
|
 Kertészkedni jó dolog, még ha az ásás, kapálás, vagy pajorok kidobálása közben ez ritkán jut az ember eszébe. Viszont a saját magunk által termesztett paradicsom, paprika vagy épp a kiirthatatlan cukkini leszedése és megfőzése igen jó dolog. És míg fűszernövényeket könnyedén lehet a konyhaablakban vagy az erkélyen termeszteni, krumplit vagy répát viszonylag nehéz, bár nem lehetetlen.
|
|
Bővebben...
|
 Dr. Solti Gábor 34 oldalas tanulmánya a hazai ökogazdálkodás múltbéli fejlődését és jelenlegi állapotát mutatja be, a biokultúra mozgalom elindulásától kezdve egészen napjainkig. A szöveget 17 adattáblázat és 9 ábra színesíti. A helyzetelemzésen és helyzetértékelésen túl a tanulmány tartalmazza azokat a teendőket is, melyek a magyar biokultúra és ökogazdálkodás megújulásához, fellendüléséhez szükségesek. Ismert a mondás: A múlt ismerete nélkül nincs jövő. A múlt tisztelete nélkül nem építhetünk biztos alapokra épülő jövőt.
|
|
Bővebben...
|
 A legjobb gazdával is előfordul, hogy tönkremegy a termése, de nem mindegy, hogy ennek a költségeit egyedül kell-e viselnie vagy megoszthatja a vásárlókkal. És egy jobb évben a többlettermésen is osztoznak. Többek között erről is szól a közösségi mezőgazdaság. A közösségi mezőgazdaság különböző modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak.
|
|
Bővebben...
|
|
|