:: Életfa :: Népmese :: Búcsújárás :: Mennyezet :: Világegyetem ::

Hírlevél

Iratkozz fel hírleveleinkre és minden új hírről értesülni fogsz.
A feliratkozás mentes minden kötelezettségtől, arról bármikor le lehet iratkozni. Köszönjük, ha velünk tartasz.
Kövesd híreinket
itt, Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz itt Iratkozzon fel rss értesítőnkre! és itt Kövessen a Twitteren!

Bejelentkezés



Partner oldalak

Statisztika

websas.hu Google PageRank

QR-kód

Kövesd mobilon is a Naputat!
qr-kod
Mi ez? Tudnivalók a QR-kódról.
Kezdőoldal Ajánló Kiadvány Herceg, akit fel se négyeltek? Koppány és nagy tabudöntés
Herceg, akit fel se négyeltek? Koppány és nagy tabudöntés PDF Nyomtatás E-mail
A somogyi herceg 959-ben született? És fel se négyelték? Ha meg is ölték, akkor sem István parancsára? Sosem volt pogány a magyar és a Kárpát-medence az őshaza?
 
1. állítás: Koppány születési éve: 959
 
Onody Gyula mezőgazdasági gépészmérnök, Balatonszabadiban él, számos verset írt Koppányról, a Polgárinfó szerkesztője, a weblap helyi, balatonszabadi oldalát is írja. Maurer Teodóra tanító, nyelvtanár, jelenleg könyvtáros Szántódon. Osztálytársak voltak a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban és nemrég éppen egy osztálytalálkozón döbbentek rá, hogy érdeklődési körük közel áll egymáshoz. Koppány, Somogy hercege – ez a címe most megjelent kötetüknek.
 
Onody Gyula: – Koppányhoz és Istvánhoz köthető évszámokból, visszaszámolással következtettük ki a születési évszámot. Keresztségfelvétele 973-ban, halála 997-ben történt.
Maurer Teodóra: – Minden kor emberét élénken érdekelte Koppány sorsa, élete, harca Istvánnal, számos legenda maradt fenn, versek, drámák, regények születtek (ezekből is idézünk a könyvben és bejártuk azokat a somogyi helyeket is, ahol valamilyen emlék maradt fenn róla, ahol birtokai voltak a hercegnek), tudósok vitáznak róla máig, ám minden forrás pusztán egy kérdőjelet tesz Koppány születési évszámához. Mi amatőr kutatók vagyunk, azért is mertünk kimondani egy évszámot, hogy azok, akiknek ez a hivatásuk, könnyebben cáfolhassanak, vagy erősíthessenek meg bennünket.  
 
Onody Gy. : – Szándékaink szerint ez a szeretet könyve. Nem az István-Koppány ellentétet akartuk élezni, éppen ellenkezőleg. Aki elolvassa a könyvünket, ki-ki alakítsa ki a maga véleményét. Szeretnénk minél több településen, iskolában bemutatni. 
„Az ősi hagyományok és törvények tapasztalatai ott éltek a kiválasztott törzs, azon belül a legbölcsebb nagycsalád tagjainak a génjeiben. Álmos és Árpád ezen uralkodók sorába tartozott. Utóbbi öt fia közül az egyik ág Koppányhoz, a másik Gézához vezetett...Koppány Szár László néven maga is felvette a keresztséget. Igaz, a bizáncit. Csupán politikai megfontolásból minősítette az utókor pogánynak. A magyarság sokkal közelebb állott  ősvallása Boldogasszonyához, azaz Szűz Máriához, mint a pápai állam nem ritkán véres hatalmi politikája, amely fellobbantja az erőszakos térítés inkvizíciós máglyáit. Ezzel szemben az avar sírokba mellükön keresztet viselő elhunytakat temettek...”
 
2. Tán nem is volt csata István és Koppány között, tán fel se négyelték és nem is István parancsára ölték meg
 
Onody Gy.:  – Nagyon sok kétely maradt még és lehet, hogy emiatt folytatjuk is majd a témát. Az állítólagos Veszprém melletti, sólyi csatát ábrázoló Krónika-festményről éppen csak a csata hiányzik, s a hátra kötött kezű Koppányt lefejezik. Tőrbe csalták Koppányt, esetleg önként ment tárgyalni Vecellinhez, ahol elfogták és lefejezték? Megkérdőjelezzük, hogy István parancsára ölték meg és azt is, hogy felnégyelték volna.
„...Parancsba sem adta soha:/ Koppány vezért megöljétek,/ délceg testét széttépjétek!/ Vecellin a gyilkos, s Orczy,/ ők akarták meggyilkolni./ Fájt a foguk szép Somogyra,/ Koppány urunk országára” (Onody Gyula: Koppány hegyén, rejtekúton).
 
3. A magyarok őshazája a Kárpát-medence
 
Onody Gy.: – Ha lehántjuk a magyar őstörténetről az ezoterikus ragadványokat, akkor ez az egyetlen logikus magyarázat. Itt a jégkorszak után folyamatosan volt élet, közben az életfeltételek hol jobbak, hol kedvezőtlenebbek lettek, s ennek megfelelően vándorolt a népesség: elment, majd visszatért. A magyarok elődei (avarok, szkíták, hunok) részéről így négy bejövetel is történt. Vagyis Árpádék is csak hazatértek, a krónikák is írják, hogy magyarul beszélő küldöttség ment elibük. A honfoglalást Anonymus 1195 körül, Kézai Simon 1283-ban nevezi visszaköltözésnek. A magyarságban élő visszaköltözés-tudatot a „hivatalosok” igyekeztek eltörölni, de ma már újra tudjuk és valljuk, hogy a hazatérés szervezett, tudatos katonai tevékenység volt. Német és magyar csillagászok határozták meg: az Árpád vezette hazatérés 895-ben volt.
 
4. A magyar sosem volt pogány
 
Maurer T: – Egyistenhitűek voltak, a bizánci kereszténység hívei. Koppány már húsz évvel István előtt megkeresztelkedett.
 
5. Nem kalandoztuk, raboltuk végig Európát

Onody Gy.: – Spanyolhonig jutottak volna eleink segítség, szövetséges nélkül? A velünk szövetségesek rendre segítséget kértek a magyaroktól, e harcok tehát mindig valamilyen szövetség égisze alatt folytak.


Forrás: www.sonline.hu
 
 
RocketTheme Joomla Templates
Secured by Siteground Web Hosting