A NÉPMESE NAPJA

X. Országos népmese-konferencia

 

A népmese elméleti és gyakorlati megközelítései – Sepsiszentgyörgy és környéke, Székelyföld

2014. szeptember 25–27.

Reneszánszukat élik ma a fűszer- és gyógynövénykertek. Városokban és falvakban egyaránt egyre többen alakítanak ki házi használatra ilyen kiskerteket. Van, aki a balkonon, ablakpárkányon, és aki teheti, a kertben ültet illatos fűszernövényeket, gyógynövényeket. Örök igazság: nem minden gyógynövény fűszernövény, de minden fűszernövény gyógynövény!

Rendszerint az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók búzakalászból. Formája különböző: csigaszerű, korona vagy koszorú alakú. A nagyobb koszorút általában vesszővázra fonják. Virágokkal, különböző színű szalagokkal díszítik. Elnevezése is változó: esőzsák (Szentes), szakramentom (Zenta), áldozókoszorú (Hasznos), kalászkoszorú (Homokterenye), búzakoszorú (Szemere).

„A húsvéti szünetet ásással töltöttük, a pünkösdit gyomlálással, nyáron pedig kaszáltunk.” – emlékezik vissza Dominique Soltner gyermekkorára. A 75 éves francia úrnak 40 évébe telt, mire ráeszmélt, hogyan szabadulhat fel az ásás, gyomlálás, kapálás, öntözés fárasztó munkálatai alól. 

Meséinkben éppúgy, mint mai életünk mélyén halljuk a Természet sugallatát: figyelj a lelkedre, ha kedves az életed! A modern élet zárt cselekvésköre, a munkahely-tévé-szórakozás-alvás azonban külső irányításnak rendeli alá életünket, és ez egyre erősebb felszíni kérget növeszt ránk, ami elválaszt igazi önmagunktól, életünknek attól a mélyétől, ahol még nekünk is kedves az életünk. Nincs senki, aki tudna befelé figyelni helyettünk, figyelni életünk, a Természet legszemélyesebb, belső üzenetére, lelkünk sugallatára. Ha megtanulunk belső világunk mélyére figyelni, a lélek életünk óriási, kozmikus erőforrásává válik. Ha odafigyelünk rá, lecsökken elidegenedettségünk, és otthonosabban érezzük magunkat bőrünkben. Ha belső világunk legmélyére figyelünk, beindul lelki áramkörünk, ami összekapcsol bennünket a halhatatlan Természettel, és ezzel elindulunk teljes egészségünk visszaszerzése felé. És ha lelkünk egybeforr a Természettel, akkor életszeretetünk, életvágyunk, életképességünk meghatványozódik, az örök Édenben érezzük magunkat, és újra megtanulunk vágyni a halhatatlanságra, lelkünk, legszebb érzéseink öröklétére.

Háztáji klubok alakultak számos településen, hogy a résztvevők megismerjék, milyen az igazi környezetbarát életmód. Mik ezek?

– Ez a dióolajam, ez a házi főzésű bodzalekvárom, ez pedig a csipkebogyó-szörpöm, amit csak cukorral tartósítok és tele van C-vitaminnal – mutatja saját készítésű gyógytermékeit, finomságait a Rákóczifalván élő Csikós Andrea. Ő is tagja annak a háztáji klubnak, mely azért jött létre, hogy környezetünk sokáig maradjon élhető. – Ezt sokféleképpen el lehet érni, egyik módja, hogy elfogadjuk a régi szólás igazságát: fűben-fában orvosság! Rá kell jönni, nem csak a vegyipar termékei lehetnek hasznosak! – állítja Andrea, aki hozzáfűzi, még a mosószere is otthon készül természetes hozzávalókból, illóolajjal megbolondítva. – Amellett, hogy környezetbarát, még olcsó is: két liter kijön háromszáz forintból!

A baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele többségében magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harc; harcra, hadjáratra való felkészülés; törvényesen alkalmazható erőszak, illetve ennek alkalmazása. A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A környező szláv nyelvű országokban pejoratív értelemben állatok elhajtását, zsákmányolást jelent. A kirgizeknél gyorsan közlekedő lovas csapatot, a kazakoknál az erőszak jogos alkalmazását. Az ujguroknál 1990-ben még külön faluban laktak a barantázók. Egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források szerint pedig a nap harcosait, illetve a nappal szövetséget kötött férfiak közösségét jelenti.

Szeretettel várunk mindenkit az előadáson.

Azokat akiket a téma érdekli és az út iránt érdeklődőket is!

 

 

ELŐADÁS

2014. június 27. péntek 16:30 óra

Somlósi Lajos: Szakrális földrajz és építészet: Az épített és tájtemplomok szakértője

Észak-Mezopotámia, Tigris-Eufrátesz köze, Pártus Birodalom ismertetője

Helyszín: Sóter Klub Bp.VI. Dessewffy u. 53.

Belépő: 1.200.-Ft

 

Információ:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 06-30-648-3543

 

 

2014. június 28. szombat

Helyszínek:

Bér: gótikus templom

Egyházasdengeleg: Árpádkori templom 

Gyöngyöspata: gótikus templom freskóval és a Jessze oltárral, mely Európában egyedülálló: Jézus családfáját mutatja be

Abasár templomrom: amely alatt Aba Sámuel sírja lehet

Halmajugra: freskós árpádkori templom

Visonta: középkori templom

Verseg: gótikus templom

 

 

Fotókkal bővebben:http://www.egipatrona.hu/index.php/gondos-belaval-es-szantai-lajossal-buszos-kirandulas

 

 

A magyar meseanyagról joggal feltételezhető, hogy benne térben és időben különféle anyagok, rétegek tornyosodtak egymásra. Ahhoz, hogy ezek a rétegek a mai mesetömbből kiszedhetők legyenek, tudományos rendszerezéssel kell eljárnunk. Solymossy Sándor írja: „Bebizonyult, hogy a [népmese] részleteit alkotó kisebb epikus egységek: ún. motívumok, ősvallási elemek törmelékeit rejtik magukban”.